• Alzheimer
• demencia
• demens

Mennyit tudunk az Alzheimer-kór lehetséges okairól?

Bár ez jelenleg fontos kutatási terület, még sok mindent nem tudunk arról, hogy miért alakul ki az Alzheimer-kór.

Tudjuk, hogy az Alzheimer-kór idősebb korban egyre gyakoribbá válik, de nem tudjuk, mely faktorok indítják el a betegek agyában található jellegzetes elváltozásokat. Tudjuk, hogy ezen elváltozások kapcsolatban vannak az öregedéssel, de azt is tudjuk, hogy nem részei annak. Egyes esetekben ezek az elváltozások viszonylag fiatal korban jelentkeznek.

Úgy gondoljuk, a legtöbb eset kialakulásában a gének is szerepet játszanak:

Nagyon ritka esetekben egy hibás gén a betegség kiváltó oka. Az általános vélekedés szerint a gének az esetek nagyobb részében csupán a betegségre való fogékonysághoz járulnak hozzá. Úgy tűnik, hogy legalábbis bizonyos esetekben környezeti hatások is szükségesek a betegség kialakulásához.

Az Alzheimer-kór biztosan nem fertőző. Bár a betegséget időn-ként egy stresszes, aggodalommal teli időszak után ismerik fel, a kutatók véleménye szerint nem ezek az érzelmek idézik elő a betegséget. Egyes feltételezések szerint hormonhiány vagy bizonyos táplálkozási szokások is hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához, de ezeket a feltételezéseket a legtöbb orvos elutasítja. Szintén nem elfogadott az a feltevés, miszerint az élelmiszerekben jelenlévő alumínium lehet a kiváltó ok. Elképzelhető azonban, hogy egy korábbi fejsérülés növeli az Alzheimer-kór későbbi kialakulásának kockázatát.

Hogyan okoznak a gének Alzheimer-kórt?

A kutatások alapján az Alzheimer-kór kialakulásával kapcsolatba hozható gének hatással lehetnek a neurotranszmittereknek nevezett vegyületekre, amelyek az idegsejtek közti kommunikációban játszanak szerepet. A neurotranszmitterek egyikének, az acetilkolinnak a mennyisége Alzheimer-kóros betegekben lecsökken. A gének ezen kívül még úgy is kifejthetik hatásukat, hogy az idegek növekedési faktorát befolyásolják.

A kutatók szerint a gének negatívan befolyásolhatják ezeknek a faktoroknak azt a funkcióját, hogy az elhalt sejtek pótlása érdekében gyorsítják a működő idegsejtek növekedését. A kutatások központjában újabban egy apolipoprotein E (ApoE) nevű fehérjét előállító gén áll. Az ApoE-nek három típusa létezik: E2, E3, E4. Mindenki egy-egy ApoE-t kódoló gént örököl a szüleitől. Úgy tűnik, hogy az ApoE-E4 génnel rendelkezőkben nagyobb eséllyel alakul ki az Alzheimer-kór. Három másik gén, a PSX (l-es típusú preszenilin), PS2 (2-es típusú preszenilin) és APP (amiloid prekurzor fehérje) rendellenességeit is azonosították, mint a betegség ritka öröklött változatának okozóit, de a mechanizmus még nem teljesen ismert.

Miért alakul ki a Down-kóros betegekben az Alzheimer-kór?

A Down-kóros betegeknek a normális kettő helyett mindig van egy harmadik 21-es kromoszómájuk is. A 21-es kromoszómán található egyik gén az APP-t (amiloid prekurzor fehérjét) kódolja. Az Alzheimer-kór esetében az amiloid rendellenes lerakódásokat képez az agyban. Úgy tűnik, a harmadik gén megléte amiloid-többletet okoz. Ennek hatására majdnem minden 40 évnél idősebb Down-kórosban kialakul az Alzheimer-kór.

Az alumínium okozhat Alzheimer-kórt? Az alumínium serpenyők használata biztonságos?

Több kutatási eredmény is felvetette az alumínium és az Alzheimer-kór közötti kapcsolatot. Ilyenek például az alumínium jelenléte a beteg agyszövetében található plakkokban és fehérjegombolyagokban, valamint a demencia nagyobb arányú előfordulása azokban a vesebetegekben, akiknek az alumíniumszintje magasabb a normálisnál. Egy nagy jelentőségű orvosi tanulmány szerzői ugyanakkor nem találtak a normálisnál magasabb alumíniumszintet az Alzheimer-kórban elhunyt betegek agyában.

Mivel csak gyenge vagy közvetett bizonyítékok támasztják alá az alumínium és az Alzheimer-kór kapcsolatát, semmi nem indokolja az alumínium főzőedények száműzését a konyhából.

A fogtömésekben levő higany okozhat Alzheimer-kórt?

Nem tartják valószínűnek, de a bizonyításhoz további kutatási eredmények szükségesek. A higany egy bizonyos koncentráció felett bizonyítottan károsítja a központi idegrendszert, de ez nem bizonyítja, hogy kapcsolatban állna az Alzheimer-kórral. A kapcsolatra azok a vizsgálatok sem szolgáltatnak bizonyítékot, amelyek azt állítják, hogy az Alzheimer-kórosok agyának magasabb a higanyszintje az átlagosnál.

Mit tehetek, hogy ne legyek Alzheimer-kóros? Segít, ha szellemileg aktív maradok?

Erre a kérdésre az egyszerű válasz az, hogy senki nem tudja biztosan. Nemrégiben egyes kutatások kimutatták, hogy az átlagnál intelligensebb emberek idősebb korukban kisebb valószínűséggel lesznek demensek, és azon belül Alzheimer-kórosak. Ennek pontos okait ugyanakkor még nem ismerjük. Egy lehetséges magyarázat az, hogy minél többet használjuk az agyunkat, az annál jobban tudja ellensúlyozni a demencia okozta szellemi hanyatlást, az ilyen agynak nagyobbak a tartalékai. Úgyhogy valószínűleg az a legjobb, ha minél tovább maradunk szellemileg aktívak.

Egyre jobban megerősödik az a feltevés, hogy a demenciának bizonyos érrendszeri elváltozásokhoz lehet köze, és hogy az egészséges életvitel, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás, valamint a dohányzás mellőzése segíthet megakadályozni ezeket az elváltozásokat. Egyesek szerint naponta egy pohár vörösbor is kedvezően hat az erekre. A tudósok jelenleg azt vizsgálják, hogy az E-vitamin, az ösztrogén és más vegyületek megakadályozhatják-e a demencia kialakulását.