• Alzheimer

Tüneti kezelés Alzheimer-kór esetében

Alzheimer-kóros férjem nagyon keveset alszik, és nagyon nyugtalan éjszakánként. Ez az én alvásomat is zavarja, és kezdek nagyon elfáradni. Szedhet altatókat, vagy azok még zavartabbá tennék?

Nem szabad könnyedén venni a döntést, hogy adjunk-e altatót egy Alzheimer-betegnek vagy sem. Az idegcsillapító szerek, például az altatók és a nyugtatók növelhetik a beteg zavartságát. A járást is bizonytalanná tehetik, ezzel elesést okozhatnak. Éppen ezért jó, ha elkerülik ezeket a gyógyszereket, amennyiben lehetséges.

Az altatók helyettesíthetők lehetnek olyan gyakorlati megoldásokkal, mint például a napközben végzett sok tevékenység, a szundikálás és a koffein elkerülése, a könnyű vacsora, nyugtató fürdő lefekvés előtt és a meleg, kényelmes hálószoba. Bizonyos körülmények között azonban az altatók vagy nyugtatók használata elkerülhetetlenül szükséges lehet. Egyes „altatók” nem-nyugtató hatásúak, vagyis nem okoznak mértéktelen álmosságot, de hozzásegítenek egy átaludt éjszakához. Ha aggódik, beszéljen a férje kezelőorvosával.

Azt írja, ön is kezd nagyon elfáradni. Ezt figyelembe véve valószínűleg jól tenné, ha beszélne a férje orvosával az altatók legalábbis időleges szedésének lehetőségéről.

Úgy tűnik, édesanyám demenciája romlik, gyakran nagyon nyugtalan és felindult. Régebben el tudtam terelni a figyelmét vagy sikerült megnyugtatnom, de most már nem reagál a próbálkozásaimra. A gyógyszerek segíthetnek?

A zavartság mellett a demens betegeken valószínűleg más tünetek is megjelennek, többek között szorongás, depresszió, izgatottság, agresszivitás, kényszerképzetek és hallucinációk. Ezek a tünetek nagyon gyakoriak, és szinte minden demens beteg átéli őket valamikor.

Általában az orvosok kerülik az Alzheimer-kóros betegek szorongásának és nyugtalanságának gyógyszeres kezelését. A gyógyszereknek, például a nyugtatóknak olyan mellékhatásaik lehetnek, amelyek többet ártanak, mint amennyit a gyógyszer használ.

Az első, amit tennie kell, hogy ellenőrzi, van-e az édesanyjának valamilyen más oka a nyugtalanságra vagy elkeseredésre. Az olyan egyszerű dolgok, mint a fájdalom vagy a székrekedés is nyugtalanságot válthatnak ki, és lehet, hogy az édesanyja nem tudja elmondani önnek, mi baja. Fontos, hogy kivizsgálják az édesanyját, hogy megállapítsák, nincs-e más oka a viselkedésének. Az édesanyja orvosa bevonhat egy demens betegekkel is foglalkozó klinikai pszichológust a vizsgálatokba, aki hasznos tanácsokkal tud szolgálni az édesanyja további ellátásával kapcsolatban.

Egyes esetekben, főleg az Alzheimer-kór későbbi stádiumában a nyugtatók lehetnek a legjobb módszer a beteg és gondozói élet-minőségének javítására. Egyes újabb nyugtatók, az ún. atípusos antipszichotikumok, túlzott bódultság vagy más mellékhatások, pl. merevség és remegés kiváltása nélkül is nyugtató hatást érnek el.

A legjobb, ha ezt megbeszéli az édesanyja orvosával, mivel lehet, hogy szakorvoshoz akarja utalni az édesanyját további tanácsadásra. Ha az édesanyja nyugtatót kezd szedni, feltétlenül ellenőriztesse rendszeresen, hogy szükség van-e még rá, mert lehet, hogy csak egy pár hónapig kell szedni.

Úgy tudom, a székrekedés fokozott nyugtalanságot válthat ki az Alzheimer-betegeknél. A hashajtó gyógyszerek használhatnak?

A székrekedés valóban okozhat fokozott nyugtalanságot az Alzheimer-betegeknél. A székrekedést első lépésben legjobb étrendi változtatásokkal kezelni. Több korpa, gyümölcs és zöldség gyakran segít megoldani a problémát. Egyesek nehezen fogadják el ezeket a táplálékokat, míg mások éppenséggel kivirulnak tőle. Sok folyadék fogyasztása napközben és a rendszeres testmozgás szintén segíthet.

Egyes esetekben azonban valóban további kezelés szükséges. Az orvos tud tanácsot adni a hashajtók, pl. a laktulóz tartalmú készítmények lehetséges használatáról. Egyes esetekben, amikor a rossz koordináció és a gyenge végbélizmok is hozzájárulnak a székrekedéshez, a rendszeres beöntés lehet a legjobb megoldás.

Azt hallottam, hogy a nyugtatók ronthatnak az Alzheimer-kóron. Igaz ez?

Minden gyógyszernek megvan a maga kockázata, de ezeket minden egyes esetben a lehetséges előnyökkel szemben kell mérlegelni. Ez alól a nyugtatók sem kivételek.

A nyugtatók alkalmazásának célja, hogy az izgatott személyt megnyugtassuk vagy egy nyugodtan átaludt éjszakát biztosítsunk a beteg számára, amikor különben ébren tartaná a gondozóit és a család többi tagját is.

Ezenkívül a koordinációt is csökkenthetik, és ezzel eleséseket okozhatnak. Ez főleg időseknél probléma, akik még a gondozó segítségével is nehezen tudnak felkelni a padlóról. A törékeny csontú idősek továbbá nagyon könnyen szenvedhetnek töréseket is. Ezért mindig fontos, hogy ellenőrizze, megfelelő adag nyugtatót alkalmaz: nem túlságosan keveset ahhoz, hogy használjon, de nem túlságosan sokat, hogy a beteg ne legyen álmos és mozgását tudja koordinálni. Ha aggódik amiatt, mert a gondozottja nyugtatókat kap, beszéljen az orvosával.

Egyes nyugtató hatású gyógyszereknek ritkán olyan mellékhatásaik is lehetnek, amelyek ahelyett, hogy megnyugtatnák a beteget, inkább még nyugtalanabbá teszik. Ha valaki elkezdi szedni ezeket a tablettákat, és emiatt nyugtalanabbnak tűnik, szóljon az orvosnak, hogy csökkenthesse a dózist vagy abbahagyathassa a gyógyszerek szedését.

Az orvosunk benzodiazepin típusú gyógyszert írt fel a férjemnek, hogy jobban tudjon aludni. Okozhat függőséget?

A benzodiazepin csoportba tartozó gyógyszerek gyakran használt nyugtatók és altatók, amelyek nagyon hasznosak lehetnek az izgatott betegek megnyugtatásában és az alvás elősegítésében. Az ilyen típusú nyugtatók egyeseknél függőséget okozhatnak. Ez azt jelenti, hogy nehezen lehet abbahagyni a tabletták szedését, és ez elvonási tüneteket, pontosabban általános rosszullétet vagy szorongást is okozhat.

A függőség kialakulása általában csak akkor probléma, ha tartósan szedik a gyógyszert. Ha aggódik, hogy a férje függővé válhat, beszéljen az orvossal! A függőség kockázata néha a gyógyszer nélküli helyzethez képest a kisebbik rossz. Lehetőség van más gyógyszerek alkalmazására is, amelyek segítenek elaludni, de nem olyan addiktívak. Néha apróságok, mint a koffeinfogyasztás kerülése és egy nyugtató fürdő lefekvés előtt helyettesíthetik a gyógyszereket.

Más gyógyszerek, amiket az orvos felírhat – többek között az antipszichotikumok vagy antidepresszáns szerek – nem okoznak függőséget. Bátran kérdezze ki az orvost minden felírt gyógyszerről!

Úgy tűnik, Alzheimer-kóros feleségem hallucinál, és a hallucinációk néha teljesen kétségbe ejtik. Nem lehet valahogy segíteni rajta?

A hallucinációk (amikor a beteg olyan dolgokat lát, hall, szagol vagy érez, amelyek valójában nincsenek jelen) viszonylag gyakoriak az Alzheimer-kóros és más demenciában szenvedő betegeknél. Gyakoriságuk nemcsak napról napra, de hosszabb időszakok folyamán is változó lehet. A hallucinációk, főleg a vizuális hallucinációk néha fokozódnak este vagy gyenge megvilágításnál, amikor az ember könnyebben félreérti, amit lát. Ha valaki este izgatottabb lesz, a hallucinációk lehetőségét is számításba kell venni. Sok betegnél a hallucinációk a betegség előrehaladtával megszűnnek.

Az Alzheimer-betegek hallucinációinak kezelését azzal kell kezdeni, hogy megpróbáljuk megnyugtatni őket, hogy amit látnak, igazából nem történik meg. Ha a felesége nagyon kétségbe van esve és ezzel nem lehet megnyugtatni, az orvosa kénytelen lehet olyan gyógyszereket felírni neki, amelyek csökkentik a hallucinációkat. Az újabb nyugtatók kis dózisai nagymértékben csökkenthetik a hallucinációkat anélkül, hogy komoly mellékhatásaik lennének. A felesége orvosának komolyan mérlegelnie kell az ezen gyógyszerekkel elérhető lehetséges javulást és a lehetséges mellékhatásokat, többek között a zavartság fokozódását.

A hallucinációk nagyon gyakoriak egy másik demencia típus, a Lewy-testes demencia esetén. Ha egy Lewy-testes demens betegnek antipszichotikumokat adnak, a mellékhatások nagyon súlyosak lehetnek, ezért legjobb, ha kerülik ezeket a gyógyszereket. Az anti-demencia gyógyszerek ugyanakkor segíthetnek.

Van valami értelme egy Alzheimer-kórral diagnosztizált beteg többi mentális problémáját, például a szoron-gást és a depressziót kezelni?

A demencia, így pl. az Alzheimer-kór során változatos testi és lelki betegségek kezelésére is szükség lehet. Fontos, hogy az Alzheimer-kórosok testi betegségei mindig megfelelő ellátást kapjanak, mivel egészen apró rendellenességek is a demencia rosszabbodását vagy akut zavartságot okozhatnak. Sok ilyen mögöttes betegség gyógyítható.

A depresszió időseknél viszonylag gyakran fordul elő. Egyes Alzheimer-kóros betegeknek már a demencia kialakulása előtt is visszatérő depresszió-hullámai voltak, másoknál a demencia kapcsán fordul elő először depressziós betegség. A depressziós beteg sokszor nem hajlandó enni, inni, ami súlyos fogyást eredményez. A depresszió megmagyarázhatatlan viselkedési problémákat és nyomorultság-érzést okoz. Mindezen okok miatt határozottan keze-lést igényel. A demencia korai szakaszával gyakorta együtt jár a szorongás, és ebben a fázisban legjobb nem gyógyszerekkel, hanem megnyugtatással kezelni. Később, amikor már nehezebb megnyugtatni a beteget és azoknál, akik krónikus szorongásos betegségben szenvednek, a gyógyszeres kezelés használhat.

Hogyan kezeljünk valakit, aki egyszerre demens és depressziós?

A depresszió kezelésének két alappillére a gyógyszeres kezelés és a célzott beszélgetős terápiák (pszichoterápia). Néha mindkettőnek lehet szerepe egy demens beteg depressziójának gyógyításában.

Egy előrehaladott állapotban lévő demens betegnél azonban a beszélgetős terápiák általában kivitelezhetetlenek, mivel a beteg túlságosan zavart és nem tud elég ideig koncentrálni. Ezek a kezelések továbbá néha nehezen elérhetők és drágák lehetnek. Éppen ezért sok orvos elsősorban a gyógyszeres kezelést próbálja meg.

Sok különböző antidepresszáns gyógyszer létezik. Egyes régebbi antidepresszánsokat legjobb kerülni, mert olyan mellékhatásaik lehetnek, amelyek tovább rontják a meglévő memóriazavart. Egyes újabb antidepresszánsok, például a szelektív szerotonin-visszavétel gátlók (SSRI) csoportjába tartozó gyógyszerek nem járnak ilyen mellékhatásokkal.

Gyakran nehéz megbizonyosodni róla, hogy egy demenciában, például Alzheimer-kórban szenvedő beteg valóban depressziós-e. Éppen ezért az orvos dönthet úgy, hogy felír egy antidepresszáns-kúrát, és megfigyeli, mi történik. A tablettákat legalább két hétig rendszeresen kell szedni ahhoz, hogy látható hatásuk legyen. A javulás jelei sokszor elég nehezen megfoghatóak lehetnek, például a beteg csak kevésbé izgatott és általában jobb kedélyállapotú. Egyes esetekben az emlékezet is javul. Ugyanakkor fontos, hogy az ilyen memóriajavulásokkal kapcsolatban ne legyünk túl optimisták. A demencia maga nem reagál az antidepresszáns kezelésre.