Endometriózis – a fel nem ismert állapot
Noha e kórkép szorosabb értelemben a menstruációs zavarok közé tartozna, olyan gyakori és speciális problémát jelent, hogy külön történő tárgyalása indokolt.
A rendellenes helyeken megtapadó nyálkahártyaszigetek éppen úgy reagálnak a hormonális változásokra, mint a méhen belüli szabályos nyálkahártya: havonta megduzzadnak és véreznek. Az endometriózis ezért változatos panaszok forrása, amelyeket különböző szövődmények súlyosbíthatnak. A kórkép szinte csak a fogamzóképes korban lévő nőket, ezen belül is a 20-30 éves korosztályt érinti.
Tünetek labirintusában
Az „eltévedt”, méhüregből kikerült nyálkahártyaszigetek a legkülönbözőbb helyeken, a petefészken, a petevezetéken, a méhen, a húgyhólyagon, a beleken vagy a kismedence más területein tapadhatnak meg, de betörhetnek a szervek, a bél, a méh, a húgyhólyag vagy a hüvely falába is.
Hol fordulhat elő?
A kóros méhnyálkahártya-szigetek leggyakoribb előfordulási helyei a kismedencében ritkán egészen távoli területeken, az ízületekben, a köldökben, a bőrön vagy műtétek hegében is megjelenhetnek. Mivel a vérnek nincs lehetősége a külvilágba távozni, a kismedencében rekedő vér gyulladást, összenövéseket vagy tömlőket, cisztákat hoz létre.
A petefészek ciszták jellemzői
A petefészkeken kialakuló, akár ökölnyi méretet is elérő ciszták a bennük felgyülemlő és lebomló vértől sötétbarna színűek (ezért nevezzük ezeket „csokoládécisztáknak”). Ha e tömlők megrepednek, tartalmuk a hasüregbe kerül, és a folyamat távolabbi területekre is tovaterjed, újabb összenövéseket és hasi panaszokat okozva. Az összenövések görcsös fájdalmakhoz, emésztési panaszokhoz, petevezeték-elzáródáshoz vagy meddőséghez vezethetnek. Sokszor azonban csak a görcsös menstruáció, a vérzéssel összefüggő deréktáji fájdalom, vagy a várandósság elmaradása utal az endometriózis fennállására.
Az endometriózis változatos és bizarr tüneteinek főbb csoportjai:
A fájdalom, a vérzészavar, a meddőség és az elvándorolt méhnyálkahártya okozta szervspecifikus szimptómák képezik. A legjellemzőbb tünetek – amelyek elsősorban a menstruáció idején, de néha attól függetlenül is jelentkezhetnek – a következők:
Tünetek:
- szabálytalan, görcsös, fájdalmas menstruáció
- szokatlanul erős – főleg kismedencei – fájdalom
- derékba, csípőbe, combokba és egyéb területekre sugárzó fájdalom
- emésztőrendszeri panaszok, bélgörcsök, puffadás, véres széklet
- gyakori vagy fájdalmas vizelési inger, húgyúti fertőzések, véres vizelet
- összenövések okozta méhdeformitások, bizonytalan hasi fájdalmak
- hőemelkedés a menstruáció alatt (a gyulladás következtében)
- fájdalmas nemi együttlét, illetve nőgyógyászati vizsgálat
- fájdalmas peteérés a ciklus közepén (középidős fájdalom)
- kimerültség, erőtlenség, vérszegénység
- immunrendszeri zavarok, fokozódó allergiás tünetek
- sikertelen fogamzási kísérletek, meddőség
Az endometriózis leggyakoribb tünete az erős, sokszor szinte tűrhetetlen fájdalom
Ez a fájdalom a menstruáció előtt és alatt nagymértékben fokozódik. Ez leginkább a kismedence területén lép fel, ahonnan több irányba sugározhat. A deréktáji fájdalom – amelynek gyakran más okot tulajdonítanak – főként a kismedence hátsó részén megtapadó nyálkahártyaszigetek esetén jelentkezik. A húgyhólyagon megtapadó nyálkahártyaszigetek húgyúti fájdalmakat okozhatnak, míg a beleken lévők irritábilis bél szindróma, bélrendszeri fertőzés vagy daganat gyanúját kelthetik. Az endometriózis okozta fájdalom mértéke nem az elváltozás kiterjedésével arányos, hanem a megtapadás helyének függvénye.
Előfordul, hogy súlyos állapot is tünetmentes marad
Ugyanakkor enyhébb elváltozás is járhat elviselhetetlen, akár késszúrásszerű fájdalmakkal. A fájdalom olyan erős és szaggató lehet, hogy a lábra állás is nehézségbe ütközhet, és sokszor a legalapvetőbb otthoni vagy munkahelyi feladatok sem végezhetők el. A fájdalmak a menstruációtól függetlenül, akár erős fizikai vagy érzelmi megterhelés hatására is felléphetnek. Ha az endometriózis – kivételesen – nem okoz fájdalmat, sokszor csak akkor derül rá fény, ha valamilyen ciklussal összefüggő tünettel (deréktáji fájdalommal, székelési zavarral, bélpanasszal vagy erős vizelési ingerrel) jár, vagy elmarad a tervezett gyermekáldás, illetve ha valamilyen kivizsgálás során véletlenül kerül felismerésre.
Az endometriózis következtében kialakuló meddőség a nőket különösen érzékenyen érinti
Ez miatt csalódottnak és tehetetlennek érezhetik magukat. A gyermekvállalás sikertelensége a partner kevésbé megértő hozzáállása esetén párkapcsolati problémákhoz is vezethet. (A gondok megoldásához ezért a másik fél támogatására is szükség van.) Endometriózis esetén gyakrabban jöhet létre méhen kívüli terhesség is. Az immunrendszer gyengülése miatt gyakoribbá válhatnak a fertőzések, allergiás tünetek, ízületi gyulladások és autoimmun betegségek.
A kimerültség további hatásai
A kimerültség miatt idővel nem ritka a pajzsmirigy működési zavarának – főleg alulműködésének – kialakulása sem. Az állapotot tovább súlyosbítja a rendszeres panaszoktól való félelem, amely ingerlékenységbe és depresszióba torkollhat. A fizikai és a lelki terheken túl a szellemi állóképesség is nagymértékben csökken. A környezet esetleges értetlensége és érzéketlensége tovább fokozza a szorongást. Bár az endometriózis minden érintett számára komoly terhet jelent, a környezet – partner, család, munkahely – toleranciája nagyon sokat segíthet.
Az endometriózis okozta panaszok súlyosságát csak az a nő értheti meg igazán, aki maga is átélte az azzal járó fájdalmakat és szenvedéseket. Mindezt jól illusztrálja a következő történet is:
Esettanulmány
Csak a végén csúszott ki a szájukon, hogy a fogamzásgátló alaposan felborította a hormonháztartásomat. Ennek ellenére kérdőre vontak, hogy miért nem szedem tovább… Végül megjött a menstruációm, de idővel visszatérő fájdalom jelentkezett a bal petefészkem tájékán. A nőgyógyászom ultrahangot végzett, és mindent rendben talált. Később azonban annyira begörcsöltem, hogy nem is tudtam mihez hasonlítani a fájdalmam. Végül olyan rosszul lettem, hogy kórházba szállítottak.
Ugyanaz a görcs volt, csak tízszer erősebben. A vakbélgyulladás gyanúja miatti kivizsgálás során a nőgyógyászaira kerültem, ahol ökölnyi daganatot fedeztek fel a bal petefészkemben. A vizsgáló orvos eleinte nem akarta elhinni, hogy rendszeresen járok nőgyógyászhoz, mivel az ilyen elváltozás nem egyik napról a másikra alakul ki. Bent tartottak, mivel rosszindulatú folyamatra gyanakodtak. Az akkori ügyeletes orvos volt az egyetlen, akiben felmerült az endometriózis lehetősége.
A műtétnél a bal petefészkemet eltávolították, de egy kis rész épnek bizonyult, így azt megtartották. A szövettan szerencsére bizonyította az endometriózist, így elfelejthettem addigi életem legkegyetlenebb hónapjait. Idővel azonban a bal petefészkemen újra ciszta alakult ki, és a fájdalom is kiújult. Mivel a mérete egyre nőtt, újra műteni kellett, aminek immár a teljes bal petefészkem áldozatul esett. A szövettan ismét endometriózist igazolt.
Orvosom ezért progeszterontartalmú fogamzásgátlót írt fel, amit azonban nem akarok szedni. Természetes alternatívát szeretnék találni, bízva abban, hogy az endometriózis nem újul ki, és a gyógyulás után újra próbálkozhatunk a babával.
Ez a hölgy ösztönösen és bölcsen tette, hogy a műtétet követően javasolt fogamzásgátló tabletta szedését visszautasította, mivel az nemcsak a jövőbeni várandósság esélyeit rontotta volna tovább, de az endometriózis okát sem szüntette volna meg.
Az endometriózis mögötti okok és környezeti tényezők
Bár az endometriózis oka pontosan nem ismert, a különböző elméletek közös nevezője, hogy a méhen kívülre került nyálkahártyaszigetek ösztrogénfüggők, ezért az ösztrogéntúlsúly hatására burjánzanak és vándorolnak. Ez a magyarázata annak is, hogy a várandósság során – amikor a legmagasabb a progeszteronszint – az endometriózis tünetmentessé válik.
Feltehetően tehát a progeszteronhiány és a következményes ösztrogéndominancia teremti meg a lehetőségét annak, hogy a méhnyálkahártya a hasüregbe vándoroljon, és a ciklussal egyidejű aktivitást fejtsen ki. A menstruációs vér ugyanis sok esetben a petevezetéken át „befelé”, a hasüreg felé is távozhat a méhből, főleg ha a méhnyálkahártya túlépült. (Ennek ellenére mégsem lesz minden ösztrogéntúlsúlyban szenvedő nőnek endometriózisa, ami rávilágít az egyéni hajlam jelentőségére.) A panaszok hátterében gyakran állnak érzelmi okok is, például a várandósságtól való félelem, a nőiséget vagy a párkapcsolatot érintő problémák.
Az endometriózis egyre gyakoribb
Az endometriózis szintén azok közé a kóros állapotok közé tartozik, amelyek gyakorisága az utóbbi időben ijesztő mértékben emelkedik. Míg 1921-ben mindössze 20 esetet írtak le Amerikában, 80 évvel később, az ezredfordulón ugyanez a szám már 12 millió, világviszonylatban 70 millió volt, ma pedig már százmilliónál is több nő szenved endometriózisban.
S mivel a diagnózis hivatalosan csak szövettani lelet alapján mondható ki – amelyet számos nő a mintavétellel járó kellemetlenségek miatt érthető okokból nem vállal -, tényleges előfordulása ennél is nagyobb. A kórkép gyakoriságának drasztikus növekedését látva önámítás lenne figyelmen kívül hagyni az ösztrogéndominanciához vezető állapotok, valamint a vegyszer- és környezet-szennyezés szerepét. Már csak azért sem, mert a 20-35 éves nők méheltávolítása – pusztán az endometriózis következtében – a duplájára nőtt.
Az endometriózis felismerése
Az endometriózis diagnózisáig vezető út hosszú és fárasztó volta sok százezer nő tapasztalata. Ennek fő oka, hogy az endometriózist sokszor igen nehéz felismerni, vagy a kórkép lehetősége fel sem merül. A folyamat előrehaladtával ezért a tünetek mindinkább súlyosbodnak, a fájdalom intenzívebbé, a cikluszavar kifejezettebbé, az állapot egyre elviselhetetlenebbé válik.
Minél később kerül azonban felismerésre a háttérben húzódó ok, annál valószínűbb a meddőség és az egyéb szövődmények kialakulása. Az endometriózis éppen olyan kiszámíthatatlan állapot, mint maga az ösztrogéndominancia, amely létrehozta.
Felismerését a következő lehetőségek segítik:
- a tünetek jellege és azok ciklussal való összefüggése
- a családi előfordulás, valamint a korábbi életkorban kezdődött menstruáció ténye
- nőgyógyászati vizsgálat, amelynek során fontos jel a kismedencei érzékenység, a tapintható csomók, a megnagyobbodott petefészkek, a méh deformitása, vagy a hüvelyben látható rendellenes méhnyálkahártya-szigetek jelenléte
- laborvizsgálatok, amelyek során a nemi hormonok szintjeinek a ciklus meghatározott napjain történő megállapítása mellett egyéb hormonértékek – pajzsmirigyhormonok, stresszhormon,
- prolaktin – meghatározása is fontos
- képalkotó vizsgálatok, amelyek közül elsősorban a hüvelyi ultrahang jön szóba
A kóros méhnyálkahártya-szigetek kis méretük miatt sokszor nehezen vagy egyáltalán nem észlelhetők
Inkább csak az általuk okozott szövődmények – ciszták, összenövések és más elváltozások – láthatók. A képalkotó vizsgálat, a laparoszkópia (hastükrözés) alkalmazására főleg akkor kerül sor, ha petevezeték-elzáródás gyanúja merül fel, vagy ha a meddőség okát más módszerrel nem sikerül kimutatni.
Az eljárás során látótérbe hozhatók a kismedencei szervek, a kóros méhnyálkahártya-szigetek és az esetleges szövődmények, ellenőrizhető a petevezetékek átjárhatósága, szövettani minta vehető, valamint a ciszták és összenövések meg is szüntethetők. Az endometriózis diagnózisa hivatalosan csak a hasüregi tükrözés során végzett szövettani mintavétel alapján mondható ki.
A vizsgálat nagy biztonsággal képes észlelni a kisméretű, de aktív méhnyálkahártya-szigeteket, hiányuk esetén pedig kizárható az endometriózis fennállása, elkerülhetővé téve ezáltal számos további vizsgálatot és beavatkozást. Az eljárással műtéti megterhelés és kockázat nélkül ellenőrizhető a kezelés hatékonysága és a gyógyulás menete. A módszer ma már hazánkban is hozzáférhető.
Az endometriózis megszüntetése
Az endometriózis hagyományos kezelési lehetőségei – a ciklus gyógyszeres elnyomása vagy az elvándorolt méhnyálkahártya-szigetek sebészi eltávolítása – sajnos a nagy áldozatok ellenére is csak átmeneti eredményt hoznak. A sebészi beavatkozást követően az endometriózis legtöbbször kiújul, súlyosabb esetben pedig a beavatkozás újabb műtétbe torkollik. Megoldásában ezért – a természet példáját alapul véve – olyan hormonális állapot kialakítására kell törekedni, amely a várandósság alatt is fennáll, hiszen ekkor az endometriózis teljes mértékben megszűnik.
A várandósság több módon is képes megszüntetni az endometriózist?
Egyrészt szünetel a ciklus, amely a méhnyálkahártya állandó fel- és leépülésének folyamatát megszakítja, másrészt a méhlepény által termelt nagy mennyiségű progeszteron gátolja az ösztrogénérzékeny méhnyálkahártya-szigetek stimulációját. A nőgyógyászok nem véletlenül javasolják az endometriózisban szenvedő pácienseknek, hogy mielőbb vállaljanak gyermeket.
Ez azonban meddőség esetén nem lehetséges, s előbb annak az okát kell megszüntetni.
Mivel az endometriózis gyulladással járó ösztrogénfüggő állapot, rendezése során a fő cél nem lehet más, mint a gyulladás csökkentése és az ösztrogéntúlsúly megszüntetése. A természetes progeszteron alkalmazása – dr. Lee útmutatásai alapján – az egyik kíméletes és szelíd, mégis hatékony lehetőség a helyzet javítására.
Adagolása azonban egyéni beállítást, a kórállapot felszámolása pedig további hatóanyagokat, a stressz csökkentését, a lelki egyensúly kialakítását, valamint személyre szabott életmódbeli és táplálkozási tanácsokat igényel. Mivel a javuláshoz legkevesebb fél-egy év szükséges, a gyermekvállalás kérdése csak ezt követően jöhet szóba.
A várandósság során „szünetelő” endometriózis a szülést követően sok esetben visszatérhet, ezért az ösztrogéntúlsúlyt ekkor is kordában kell tartani. A megfelelő hatóanyag alkalmazása így nemcsak az endometriózis, de az ösztrogéndominancia és számos más probléma – például a szülés utáni depresszió -megoldásában is hatékony segítséget jelenthet.