Nők egészsége

Minden amit a pajzsmirigy-működési zavarokról tudni akartál!

A felgyorsult élettempó, a stressz és a kimerültség hatásai a mellékvesék mellett leginkább a pajzsmirigyet érintik. E létfontosságú mirigyünk a gégefő két oldalán helyezkedik el, amely nyelés közben óvatosan ki is tapintható. A pajzsmirigy hormonjai a szervezet legsokoldalúbb hormonjai közé tartoznak, amelyek a sejtek anyagcseréjének sebességét állítják be, és amelyekre a szervezet minden sejtjének szüksége van. Nélkülük lehetetlenné válna a táplálékban lévő energia üzemanyagként történő elégetése.

A pajzsmirigy egyfajta energiaközpontként funkcionál

Amelynek „felcsavarása” az anyagcserét gyorsítja, „lecsavarása” pedig lassítja. A pajzsmirigy az anyagcserén kívül a növekedésre és a fejlődésre is alapvető hatással van. Hormonjai az emberi fejlődéshez olyannyira nélkülözhetetlenek, hogy a magzati korban elszenvedett kisfokú hormonhiány is visszafordíthatatlan fejlődési zavarokat és idegrendszeri károsodásokat okoz. Bár a pajzsmirigy működési zavarai mindkét nemet érinthetik, nőknél jóval gyakrabban fordulnak elő.

A mirigy működését az agyalapi mirigy szabályozza a pajzsmirigy-serkentő hormon (TSH) révén. A mirigy alul- vagy túlműködéskor egyaránt megnagyobbodhat, ez a golyva, más néven strúma.

A pajzsmirigyhormonok főbb hatásai

A pajzsmirigy által termelt jódtartalmú hormonok a T3 és T4. A fő hormon a T3, amely döntően a T4 átalakulásával jön létre, s amely a pajzsmirigyen kívül több más szövetben is keletkezik. A pajzsmirigyhormonok a vérben – a nemi hormonokhoz hasonlóan – fehérjékhez kötődve keringenek. A pajzsmirigy speciális sejtjei egy kalcitonin nevű hormont is termelnek, amely a mellékpajzsmirigy hormonjával és a D-vitaminnal együtt a szervezet kalciumháztartását és csontanyagcseréjét szabályozza.

A pajzsmirigy túlműködése

A pajzsmirigy túlműködésekor – vagyis az energiaközpont felcsavarásakor – az anyagcsere fokozódik, a vérnyomás emelkedik, a szívműködés gyorsul, a reflexek és a gondolkodás élénkülnek. Mivel ilyenkor a szív nyugalomban is túlmunkát végez, ritmuszavarok alakulhatnak ki. Jellemző a meleg környezet kerülése és a hűvös kedvelése. A testsúly a fokozott étvágy ellenére is csökken.

Melyek a pajzsmirigy túlműködésének a tünetei?

A pajzsmirigy működésének fokozódását leginkább érzelmi stresszhatás, gyulladás, fokozott jódbevitel, ritkán genetikai vagy enzimműködési zavar hozza létre, és várandósság során is gyakran kialakul. Hasonló tüneteket vált ki a pajzsmirigyhormon túladagolása is. Bár a pajzsmirigy autoimmun gyulladásának oka ismeretlen, a lelki és érzelmi tényezők – az immunrendszer gyengítése révén – nagy valószínűséggel ebben is szerepet játszanak.

A pajzsmirigy alulműködése

A pajzsmirigy alulműködésekor – vagyis az energiaközpont „lecsavarásakor” – az anyagcsere lassul, a vérnyomás csökken, a gondolkodás tompul, a motiváció gyengül. A testsúly még csökkent energiabevitel mellett is gyarapodik, és fázékonyság alakul ki.

Az alulműködés okai

Ez lehet a pajzsmirigy működését gátló gyógyszerek túladagolása, gyulladás, autoimmun folyamat, hormonális zavar, tápanyaghiány, drasztikus fogyókúra, alkoholfogyasztás, sebészi beavatkozás, jódhiány vagy a mirigy működését károsító bróm-, fluor- és klórvegyületek szervezetbe jutása. Ez utóbbiakról azonban kevés szó esik, ezért károsító hatásukat sokan alábecsülik. Ismert tény az is, hogy az ösztrogének – több más vegyülettel együtt – gátolják a pajzsmirigyhormonok aktivitását, így az ösztrogéntúlsúly előbb-utóbb a pajzsmirigy működését is befolyásolja.

Lássuk az pajzsmirigy alulműködésének tüneteit

Az alulműködés tünetei ilyenkor normális pajzsmirigy hormonértékek mellett is fennállhatnak, és a laboreredmény megtévesztő lehet. Az ösztrogéndominancia szerepe dr. Lee számára akkor tűnt fel, amikor a természetes progeszteronkezelés hatására csökkenteni lehetett a pajzsmirigygyógyszerek adását, megszűnt a hajhullás és a székrekedés, megállt a súlygyarapodás, javult a memória, és jobbak lettek a laboreredmények.

Sokak számára talán új gondolatként hat, hogy a pajzsmirigy működészavara sokszor inkább következmény, mint önálló folyamat. Gyakori tapasztalat ugyanis, hogy a működészavart sok esetben súlyosabb esemény – baleset, műtét, érzelmi trauma, válás, gyász, vizsgaidőszak, munkahelyi vagy kapcsolati konfliktus – előzi meg.

A folyamat a legtöbb esetben túlműködéssel kezdődik, amely később alulműködésbe csap át. Az energiaközpont kóros „fel- vagy lecsavarása” számos tünetet produkálhat:

 Pajzsmirigy-túlműködés:

  • gyorsabb szívműködés, magasabb pulzusszám
  • anyagcsere-fokozódás, gyorsabb emésztés, hasmenés
  • fokozott étvágy melletti testsúlycsökkenés
  • hőemelkedés, melegkerülés (hidegkedvelés)
  • fokozott izzadás
  • finom tapintatú, meleg, nedves bőr
  • idegesség, nyugtalanság, remegés
  • alvászavarok, fejfájás
  • érzelmi labilitás fáradékonyság
  • izomgyengeség (főleg lépcsőn járáskor)
  • ritkuló hónalj- és fanszőrzet
  • elvékonyodó, korábban őszülő haj
  • csökkent koleszterinszint K menstruációs zavarok
  • spontán vetélés

Pajzsmirigy-alulműködés

  • alacsony pulzus, fázékonyság, hűvös végtagok
  • lassult anyagcsere, hízás, emésztési problémák, székrekedés, puffadás
  • étvágytalanság
  • lelassult beszéd és gondolkodás, memória- és koncentrációzavarok
  • fáradékonyság, erőtlenség, aluszékonyság
  • nehezebb ébredés és reggeli „elindulás”
  • szorongás, depresszív hangulat
  • halvány, száraz, hámló bőr
  • töredező haj és köröm, hajhullás, szőrzet- és szemöldökritkulás
  • gyakori megfázások, allergiás tünetek
  • folyadék-visszatartás, puffadt arc és szemhéjak
  • rekedtebbé és mélyebbé váló hang
  • emelkedett koleszterinszint
  • a nemi vágy csökkenése
  • cikluszavarok, a menstruáció elmaradása
  • meddőség

A pajzsmirigy alul- és túlműködése egyaránt érinti a női ciklust!

Példa erre a következő eset:

Esettanulmány a pajzsmirigyet érintő változásról

Egy 42 éves hölgynél – talán a már hosszú évek óta tartó munkahelyi és otthoni túlterheltség miatt – szembetűnő fáradékonyság, energia- és motivációhiány, depresszív hangulat és feledékenység jelentkezett. Emellett néhány kilogrammnyi makacs túlsúlyt, rendszertelenné váló menstruációt, a nemi vágy csökkenését és a szemek körüli duzzanatot is észlelt. A nyak elülső részén tapinthatóvá vált a megnagyobbodott pajzsmirigy. A tünetek alapján gyanítható alulműködést a hagyományos laboratóriumi vizsgálat is megerősítette, így ennek alapján pajzsmirigyhormon-pótlás kezdődött.

Bár a tünetek és a laborértékek idővel javulást mutattak, az állapot hosszabb távon mégsem rendeződött, és az életminőség sem javult. A háttérben húzódó mélyebb okok feltárása, az érzelmi probléma, a hormonális egyensúlyzavar és a tartós stressz lehetősége senkiben nem merült fel. A nyálmintából később végzett hormondiagnosztika a reggeli kortizolszint kifejezetten alacsony szintjét, valamint az ösztrogén és a progeszteron arányának jelentős, közel ötvenszeres felborulását mutatta.

A vérben mért reverz-T3 hormon (lásd később) mennyisége szintén magas volt. A legfontosabb teendő ezek alapján a stressz csökkentése, a szervezet regenerációja és a hormonegyensúly helyreállítása volt. Mindez már önmagában is segítette a pajzsmirigy állapotának javulását, amit a pajzsmirigyhormonok három hónappal későbbi kontrollvizsgálata igazolt. Az életvezetési tanácsokkal és támogató kúrával kiegészített, célzottabbá váló kezelés hatására a pajzsmirigy működése érzékelhető mértékben javult, és az alkalmazott pajzsmirigygyógyszer mennyisége csökkenthetővé, majd elhagyhatóvá vált.

A pajzsmirigy-alulműködés egyik gyakori és sajátos formáját autoimmun gyulladás okozza, amely 40 éves kor felett jelentkezik gyakrabban. A mirigy megnagyobbodásával és lassú pusztulásával járó fájdalommentes gyulladás kiterjedt zavart okozhat a hormonális rendszerben. Bár a szervezet saját szövetei ellen fordulásának oka ismeretlen, a természetes gyulladáscsökkentők – amilyen a D-vitamin is – javíthatják és fékezhetik a folyamatot.

A természetes progeszteron alkalmazása szintén hatékonynak bizonyult, amely alapján dr. Lee felvetette a progeszteronhiány, az ösztrogéntúlsúly, valamint a stressz szerepét a gyulladás kialakulásában. A gyulladás okát azonban a táplálkozással a szervezetbe kerülő gyulladáskeltő anyagok is képezhetik.

Reverz-T3 szindróma – a pajzsmirigy-alulműködés titokzatos formája

Ez a Hashimoto thyreoiditis (thyreo – pajzsmirigy, -itis = gyulladás), Hashimoto japán patológusról elnevezve.

Mi az a reverz-T3 szindróma?

A pajzsmirigyben – és számos más sejtben – keletkező, úgynevezett reverz-T3 hormon valójában egy inaktív hormon, amely nem fejt ki tényleges hatást a sejtekben. A furcsa és szinte értelmetlennek tűnő jelenség magyarázata ezúttal is a szervezet intelligenciájában rejlik. Az inaktív pajzsmirigyhormon mennyisége ugyanis minden olyan esetben nő, amikor a szervezet tartós stresszhatás, illetve terhelés alá kerül, és fennáll a kimerülés veszélye.

Az inaktív hormon fokozott termelődése már a „piros gomb” megnyomását jelenti, amely a szervezet védekező mechanizmusainak egyik kényszerű, de hatékony formája a maradék energia megtakarítására. A tüneteket azonban orvos és beteg egyaránt alulműködésként értelmezheti, és az emiatt elhamarkodott hormonpótlás a szervezet további energiaveszteségét okozhatja. A páciens ezért gyakran tapasztalja, hogy a pihenés és a kezelés ellenére folyamatos kimerültség gyötri, és képtelen utolérni önmagát.

Az inaktív pajzsmirigyhormon egészséges és kipihent szervezetben is jelen van, de csak kis mennyiségben. A hormondiagnosztika során számszerű értéke mellett ezért – akárcsak az ösztrogén és a progeszteron esetében – az aktív pajzsmirigyhormonhoz viszonyított értéke, vagyis a két hormon aránya jelenti a fontosabb információt.

Stresszhatások:

  • kimerültség
  • cukorbetegség
  • trauma
  • májkárosodás
  • műtét
  • gyógyszerhatás
  • várandósság
  • vitamin- és nyomgyulladás
  • elem-hiány
  • Aktív és inaktív hormonok a pajzsmirigyben

A működészavar felismerése

A pajzsmirigy működési zavarainak felismerésében a tünetek, a tapintási lelet, a labor-, valamint a képalkotó és egyéb vizsgálatok segíthetnek. A működési zavar azonban kezdetben a szokásos laboratóriumi módszerekkel nem mindig mutatható ki. A tünetek felismerése és megfelelő értékelése ezért is fontos.

Dr. Richárd Shames szavaival élve:

A pajzsmirigy alulműködése gyanún felül álló betegség. Még ha gyanítjuk is jelenlétét, gyakran nem diagnosztizáljuk. Ha pedig kezeljük, akkor sokszor nem a megfelelő módon tesszük.

A pajzsmirigy általában csak akkor kerül tüzetesebb vizsgálatra, ha a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) szintje eltér a normálistól. Ez azonban csupán egyetlen érték, amelynek alapján lehetetlen átlátni a teljes folyamatot. Olyan ez, mintha egy szoba teljes berendezését a kulcslyukon át akarnánk megismerni – a szűk nyíláson át azonban a szobának csak egy részét látjuk. A hormondiagnosztika során ezért más hormonértékek és paraméterek megállapítása is szükséges.

A működészavar diagnózisa és okai

A működészavar okának kiderítése érdekében azt is fontos megtudni, hogy milyen mértékű a napi terhelés, milyen az életvitel és a táplálkozás, történt-e valamilyen – traumaként megélt – érzelmi hatás a közelmúltban, fennáll-e tápanyaghiány, vagy bejuthat-e valamilyen, a pajzsmirigy működését gátló anyag vagy vegyszer a szervezetbe. Ezen információk nélkül a kezelés csupán a tünetek és a laborértékek korrigálására szorítkozik, és a teljes ember gyógyítása elmarad.

A pajzsmirigy alulműködésének felismerésére két egyszerű módszer is a segítségünkre lehet

Öt egymást követő munkanapon a reggeli első vizeletet egy hőszigetelt műanyag vagy hungarocell – pohárba felfogva, annak hőmérsékletét vizeletürítés után közvetlenül meg kell mérni, majd feljegyezni. Az eredményekből az utolsó napon átlagot számolva, ha a reggeli vizelet átlaghőmérséklete 36.8°C alatti, akkor a pajzsmirigy nagy valószínűséggel, ha pedig 36.2-36.5°C alatti, akkor szinte biztosan alulműködik (az optimális átlag 37-37.2°C lenne).

Nők esetében fontos, hogy az öt nap mindegyike lehetőleg a ciklus első felére essen, ellenkező esetben – a két ciklusfázis hőmérsékleti különbsége miatt – az eredmény nem lesz pontos. Egy másik lehetőség a testhőmérséklet mérése: ha a nyelv alatt, egy napon belül tíz különböző alkalommal mért testhőmérsékletek átlaga 36.4-36.6°C alatt van, az szintén az anyagcsere lassulására, a pajzsmirigy alulműködésére utal.

A pajzsmirigy működésének javítása

A pajzsmirigy túlműködése esetén általában a működését gátló gyógyszert írnak fel, alulműködésekor pedig automatikusan hormonpótlás indul. Stresszhelyzet fennállásakor azonban a pajzsmirigy-alulműködés kezelésével óvatosan kell bánni, mert a kimerült szervezet túlhajtása kockázatos lehet. Ha emellett hormonális egyensúlyzavar ösztrogéntúlsúly – is fennáll, annak megoldását sem szabad halogatni.

Ha a pajz-mirigyhormon pótlása mégis szükségessé válik, a természetes pajzsmirigykivonatok a legmegfelelőbbek, amelyek külföldről beszerezhetők (a könyv írásának idején hazánkban csak szintetikus készítmények vannak forgalomban). Autoimmun gyulladás esetén ma már számos országban D-vitamin alkalmazását is javasolják. Hasznos e célból az értékes magyar találmány, a Bioptron lámpa rendszeres használata is.

A gyulladás csökkentése mellett egyéb hatóanyagok – vitaminok, ásványanyagok, nyomelemek, antioxidánsok – alkalmazása is fontos, többek között a szelén és az omega-3 zsírsavak bevitele. A tejtermékek, finomított szénhidrátok és mesterséges adalékanyagokat tartalmazó élelmiszerek ugyanakkor feltétlenül kerülendők. Pajzsmirigy-alulműködés esetén a káposzta- és retekfélék fogyasztása sem javasolt. Mindezek alapján a pajzsmirigy működési zavarának elhárításában a következő lehetőségek jönnek szóba

Pajzsmirigy  zavar esetén:

  • mielőbb meg kell találni a pajzsmirigy-működési zavar valódi okát
  • szükség esetén támogatni kell a stressz elhárításában fontos mellékvesekéreg működését
  • gondoskodni kell az ösztrogén és a progeszteron egyensúlyáról
  • meg kell szüntetni a szervezet gyulladásos folyamatait
  • kerülni kell a pajzsmirigy működésére káros vegyületeket tartalmazó termékek használatát
  • ki kell alakítani a szükséges táplálkozási és életmódbeli változtatásokat
  • gondoskodni kell a megfelelő hatóanyagok pótlásáról
  • meg kell találni a stressz feldolgozásának, illetve kompenzálásának módját, valamint a nyugalom és a töltődés lehetőségeit

Előrehaladott állapotban mi a teendő?

Például a légcsövet szűkítő pajzsmirigy-nagyobbodás esetén, elkerülhetetlenné válhat a pajzsmirigy egy részének műtéti eltávolítása, amelyet követően hormonpótlásra is szükség lehet. Időben történő változtatásokkal azonban sokat lehet javítani a pajzsmirigy állapotán, hogy a beavatkozás elkerülhető legyen. Ennek során mindvégig szem előtt kell tartani, hogy a működési zavar megszüntetésében az életmód egészének pozitív irányú változtatása segít a legtöbbet.

A helyreállítási folyamat – akárcsak a mellékvesekéreg regenerációja – a pajzsmirigy esetében is türelmet igényel. A megfelelő kezelés hatására azonban a pajzsmirigy működése a legtöbb esetben fokozatosan helyreáll, és az életminőség számottevően javul.

Magas prolaktinszint, agyalapi mirigy (a prolaktin termelődésének helye)

A női szervezetre háruló tartós vagy súlyos stresszhatás további következménye, hogy az agyalapi mirigy prolaktintermelése fokozódik, ami már idegrendszeri szinten megzavarja a női ciklus szabályozását. A prolaktin tartósan magas szintje csak várandósság és szoptatás esetén normális, minden más esetben kóros. A prolaktinszint már mérsékelt vagy gyakori emelkedése is elegendő lehet ahhoz, hogy a tüszőrepedést meggátolja. Tartós emelkedése a menstruáció elmaradását és a mellek feszülését, vagy szoptatástól függetlenül jelentkező tej szivárgását okozhatja.

Az emelkedett prolaktinszint leggyakoribb tünetei:

  • mellfeszülés és fájdalom
  • menstruációs zavarok
  • a menstruáció elmaradása
  • anovuláció, meddőség
  • érzelmi labilitás, szorongás
  • depresszív hajlam
  • változókori tünetek
  • férfias (androgén) tünetek, csökkent nemi vágy
  • súlygyarapodás
  • tejcsorgás

A A prolaktinszint emelkedésének okai

A prolaktinszint kóros emelkedését a stresszhatásokon kívül a pajzsmirigy alulműködése, gyógyszerek és kemikáliák, valamint az agyalapi mirigy túlműködése, illetve jóindulatú elváltozása (adenómája) is okozhatja. Utóbbi esetben fejfájás, látászavar és tejcsorgás is jelentkezhet. A prolaktinszint a fogamzásgátlók szedésének abbahagyását követően is megemelkedhet, ami a menstruáció átmeneti elmaradásával járhat.

A prolaktinszint emelkedésének mértéke a stresszhez való fokozatos „hozzászokás” következtében idővel csökkenhet. Ezt bizonyítják azok a pilótákon végzett kísérletek, amelyek során a felszállásokat követően egyre kevesebb prolaktin termelődött. Nehezen feldolgozható stresszhatások vagy súlyosabb érzelmi traumák esetén azonban ez az adaptáció nem jön létre, és a kortizol mellett a prolaktinszint is tartósan magas marad. Emiatt egyre többször marad el a tüszőrepedés, és a kialakuló ösztrogéntúlsúly következtében menstruációs zavar, mellcsomó, mióma és más rendellenesség alakulhat ki.

Ösztrogéndominancia gyanújakor, cikluszavarok esetén, valamint a meddőség miatti hormonvizsgálatok során tehát a prolaktinszintet is meg kell határozni, mivel magasabb szintje számos tünetet magyarázhat. A laboreredmények értékelésekor fontos, hogy nemcsak a magas, de már az emelkedett prolaktinérték is kóros lehet. A háttérben álló ok felkutatására a hormondiagnosztika mellett a koponya CT-vizsgálata is szükségessé válhat.

A kórosan emelkedett prolaktinszint csökkentése:

Ehhez természetes lehetőségek is rendelkezésre állnak. Ha ezek hatása nem kielégítő, gyógyszeres kezelésre van szükség. A legfontosabb teendő azonban az okot képe¬ző stressz és szorongás csökkentése, a lelki problémák kezelése és a hormonális egyensúly helyreállítása.

A közös láncszem

A stressz női szervezetre gyakorolt hatásainak megértését nagymértékben megkönnyíti, ha emlékezetünkbe idézzük azt a korábban említett tényt, hogy a szervezet működésének bonyolult rendszerében minden mindennel összefügg. Olyan ez, mint egy kifeszített háló, amelynek az egyik sarkát megmozgatva különböző mértékben ugyan, de a háló minden része megmozdul, és a hatás a legtávolabbi zugba is tovagyűrűzik.

A hormonális rendszer elhangolódása

Figyelembe véve a nyugati világra és a fogyasztói társadalomra jellemző stresszhatásokat és vegyszerterhelést, mindig több ponton kezdődik, és a különböző hatások egymást erősítve vezetnek az állapot súlyosbodásához. Az egyik rendszer működésének zavarát dominóelvszerűen követi a másik, vele szorosabb kapcsolatban álló rendszer egyensúlyvesztése. A tartósan fennálló stressz – beleértve az érzelmi problémákat is – így idővel a mellékvesék kimerüléséhez, valamint a petefészek és a pajzsmirigy működésének zavarához vezet.

A finomított szénhidrátok fogyasztása ugyanakkor az inzulinrezisztencia és a férfihormonok túlsúlya révén okoz menstruációs zavarokat, meddőséget vagy petefészekcisztákat. Mindez nemcsak a női ciklusra, hanem a szervezet egészére is negatívan hat, amelynek következtében a szervek működése károsodik, a tartalékok kimerülnek, és a szervezet elhasználódása nagymértékben felgyorsul. A tartósan fennálló stressz következtében kialakuló változások olyan kóros önfenntartó kört alkotnak, amelyből csak átgondolt és következetes módon lehet kijutni.

Jegyezzük meg! A fent említett az összefüggésekről azért fontos tudni, hogy elkerülhetők legyenek azok a kezelések, amelyek a felszínen jelentkező tünetek elnyomásával elfedik a mélyebb problémákat, s eközben súlyos időveszteséget okoznak.

Esettanulmány

Egy 26 éves hölgy elmondása alapján:

26 éves vagyok, ülőmunkát végzek egy irodában. Már kamaszkorom óta szabálytalan, rendszertelen és darabos a menstruációm. Az első napok nagyon görcsösek és fájdalmasak. A fő problémám az, hogy a menstruációm néhány éve egy teljes éven át kimaradt. Később aztán megjött, mire a nőgyógyász fogamzásgátlót írt fel.

Az állandó mellékhatások miatt (a nemi vágyam erősen csökkent, hullott a hajam, és hasi fájdalmaim voltak) ezekből többfélét is kipróbáltam, míg végül három év után abbahagytam. Azóta a vérzésem megint elmaradt, a melleimben pedig időnként erős feszülést és csomókat érzek. Az utóbbi években az arcbőröm is pattanásossá és zsírossá vált, alig ismerek korábbi önmagamra. Gyakran kínoz fejfájás, a hangulatom ingadozik, gyakran szorongok és pánikotok, s gyakran el is sírom magam. Csak nagyon ritkán alszom jól, sokszor felébredek, és nehezen alszom el újra.

Éjszaka időnként intenzív hőhullámok törnek rám, ilyenkor erősen izzadok, ami korábban nem fordult elő. Ugyanakkor fázékonnyá is váltam, a végtagjaim sokszor olyan hidegek, mint a jég. Bizonyos időszakokban sokat szenvedek allergiás panaszoktól is, gyakran fázom meg, és az ekcéma időnként kiújul a fejbőrömön. A hajam egy ideje erősen hullani kezdett, az államon és a karjaimon a szőrzet megerősödött, ami rendkívül kellemetlen, s amely miatt nőként lelkileg is rosszul érzem magam.

Erőtlen, gyenge és elkeseredett vagyok, nehezen mozdulok, alig bírok koncentrálni, és az új információkat is nehezebben fogadom be. Nem tudom, meg lehet-e még egyáltalán szüntetni ezt a bizonytalan állapotot és a sok panaszt, amelyek korábban nem voltak jellemzők rám, és amelyek egyre jobban kínoznak.

A fenti esetet kicsit boncolgatva:

A vérzéselmaradás és a szerteágazó panaszok okát keresve elsőként meg kellett határozni a nyálmintából a nemi hormonok, a vérből pedig a pajzsmirigyhormonok és a prolaktin értékeit. A nyálminta eredménye már önmagában lesújtó volt: a progeszteron szinte teljes mértékben hiányzott e fiatal nő szervezetéből. Az ösztrogén és a progeszteron aránya emiatt 48-szoros mértékben fel volt borulva. A páciens fiatal kora ellenére a reggeli stresszhormonszintje – amelynek ilyenkor kellene a legmagasabbnak lennie – szintén rendkívül alacsony volt.

A pajzsmirigy laborvizsgálata ezenkívül alulműködésre és autoimmun gyulladásra utalt, és a prolaktinszint is emelkedettnek bizonyult. Az eredmények a felsorolt panaszokat teljes mértékben alátámasztották. E páciens számára – mivel a progeszteronhiány, a pajzsmirigy-alulműködés és a kimerült állapot szorosan összefügg – a javulás akkor válhatott teljessé, amikor a hormonháztartás rendezése és a szervezet regenerációja elkezdődött.

A páciens által választott természetes módszerek néhány hónap múlva kezdtek eredményt hozni, és a menstruáció lassan visszatért. A teljes helyreállás azonban még hónapokat vett igénybe, annak ellenére, hogy közben az életmód is előnyös irányba változott. Fontosak voltak ezenkívül a stressz hatékonyabb kezelését és a lelki egyensúly helyreállítását célzó lehetőségek is. Ezek nélkül a regeneráció és a felépülés csak jóval később következhetett volna be.

Érdemes tudni, hogy nem önmagában a stressz, hanem a negatívan megélt stressz az, ami károsít.

Bár Selye János szerint – aki a stresszelmélet világszerte elismert megalkotója – a „stressz az élet sója”, az csak akkor szolgálhatja a fejlődésünket, ha tartósan nem lépi túl teherbíró képességünk határait. Az élet mindennapi helyzeteire adott reakcióink szabják meg, hogy valóban stresszt jelent-e számunkra valamely helyzet vagy történés.

Reakcióink azonban nagyrészt hozzáállásunk függvényei!

Az elégedett élet receptje nem az, hogy mindenáron elkerüljük a stresszt és a lét eseménytelen nyugalmába süllyedjünk, hanem az, hogy tegyük a dolgunkat, és a közben felmerülő problémákat megpróbáljuk másképpen megoldani, és a fejlődésünk részeként felfogni. Ezt csak az korlátozza, ha az ember azt hiszi, hogy nem képes megbirkózni a nehéz helyzetekkel. A pozitív hozzáállás éppen ezért sorsfordító lehet