Mi a sárgafolt-elfajulás, és milyen típusai vannak? (makuladegeneráció)
A sárgafolt-elfajulás (makuladegeneráció) az éles látásért felelős ideghártya-terület (a sárgafolt) betegsége. Valójában több betegség összefoglaló neve. Két fő típusa van: a száraz és a nedves. A száraz makuladegeneráció az esetek 85-90%-át teszi ki. Ilyenkor az ideghártya legkülső rétege, a festékes hámréteg elfajul és elvékonyodik. Az öregedéssel kapcsolatos száraz sárgafolt-elfajulás az esetek többségében mindkét szemen megjelenik, bár nem egyforma mértékben. Kezdetben a károsodás csak vizsgálatokkal mutatható ki, a beteg nem vesz észre változást a látásában. Később azonban folyamatosan romlik a látás.
Nedves sárgafolt-elfajulás
Nedves sárgafolt-elfajulás akkor alakul ki, amikor kóros vérerek nőnek ki a sárgafolt alatti érhártyából az ideghártyába. Ezekből folyadék (vér vagy vérsavó) szivárog (ezért nevezik e típust nedvesnek). A vér felhalmozódik a festékes hámréteg alatt. Ennek következtében a középponti látás torzzá és homályossá válik. A látásromlás rendszerint gyors és súlyos. A nedves sárgafolt-elfajulásra is igaz, hogy ha az egyik szemen kialakul, nagy a kockázata annak, hogy a másik szemen is megjelenjen.
Miért a központi éles látást rontja meg a sárgafolt elfajulása?
Azért, mert az éles látást végző központi ideghártya-területnek, a sárgafoltnak a betegsége. Nedves makuladegenerációban, amikor a sárgafolt-elfajulás még korai állapotban van, szürkés folt jelenik meg a látótér közepén, majd homályos lesz a látás. A betegség súlyosbodása során egyre nagyobbodó sötét folt takarja el a látótér közepét, ezért a beteg nem látja azt, amire ránéz (például beszélgetőpartnerének az arcát nem látja, de a környezetet igen).
A középponti látás (az éles látás) kiesése súlyos károsodás, az élet minőségét jelentősen rontja. A sárgafolt-elfajulás miatt azonban teljes vakság nem alakul ki. Ennek az az oka, hogy az ideghártyának a sárgafolton kívüli (perifériás) fényérzékelő sejtjei nem károsodnak.
Ki hajlamos a sárgafolt-elfajulásra?
Elsősorban az, aki dohányzik (a dohányosoknak kétszer-háromszor nagyobb esélyük van arra, hogy károsodjék a sárgafoltjuk, mint a nem dohányzóknak), valószínűleg az is, akinek sok ultraibolya sugárzás érte a szemét, és aki olyan étrenden él, amely kevés karotinoidot (luteint és zeaxantint), C- és E-vitamint, ómega-3-zsírsavat és cinket, ám sok telített zsírsavat tartalmaz.
Jelentős az örökletesség (gének) szerepe. A világos színű szem és bőrszín szintén kockázati tényező (a fehér bőrűek körében gyakoribb ez a szembetegség, mint az afrikaiak, ázsiaiak és az indiánok körében). Egyes szív- és érrendszeri betegségek (keringési zavarok, szélütés, szívroham és szívtáji szorító fájdalom) is gyakoribbak olyan személyeken, akiken sárgafolt-elfajulás fejlődik ki.
Mennyire gyakori ez a betegség?
A sárgafolt elfajulása az európai (kaukázusi) rasszban az egyik leggyakoribb időskori szembetegség a fejlett közegészségüggyel bíró országokban. Az életkor növekedésével 50 és 80 éves kor között gyakorisága a többszörösére növekszik.
Mi utal a sárgafolt kezdődő betegségére?
Kezdetben a látásélesség csökken. Nedves makuladegeneráció esetén a beteg észreveszi, hogy amikor néz valamit, például egy egyenes vonalat, azt görbének (ferdének) vagy hullámosnak (eltorzultnak) látja. Később, amire ránéz, azt homályosan látja, majd egyáltalán nem látja. Fontos, hogy már a panaszok megjelenésekor sürgősen szemorvoshoz forduljunk, mert korai állapotban a kezelés sokkal sikeresebb, mint előrehaladott betegség esetén.
Hogyan kórismézika makuladegenerációt?
Az öregedéssel járó sárgafolt-elfajulás szemészeti vizsgálattal deríthető fel. A vizsgálat során elvégzik a központi látás Amsler-rácsos tesztjét. A nedves típusú sárgafolt-elfajulás esetén a rács néhány egyenes vonalát görbén vagy hullámosan látja a beteg, a rács kis négyzetei torzulnak, és egyes területek kieshetnek a látásból, vagy sötéten eltakartnak tűnnek.
Az Amsler- rácsos vizsgálatot a betegség korai felismerése céljából ajánlott naponta elvégezni annak, akinek nagy a kockázata a sárgafolt elfajulására. Azoknak, akiknek már van nedves makuladegenerációjuk, a változás (romlás) felismerése, vagy a másik szemen való megjelenés korai észlelése céljából cél-szerű naponta elvégezni a tesztet. Az Amsler-rácshoz, amely egy egyszerű vonalhálózat, a szemorvostól vagy internetes letöltéssel a világhálóról juthatunk.
Az optikai koherencia tomográfiás (OCT-) vizsgálattal a sárgafolt szerkezete elemezhető. Érfestéssel a szemorvos a nedves makuladegeneráció kóros ereinek helyét tudja azonosítani. E két alapvető jelentőségű vizsgálat szolgáltatja azt az információt, amely a kezelés megtervezéséhez szükséges.
Gyógyítható-e a sárgafolt-elfajulás?
A száraz sárgafolt-elfajulásnak jelenleg nincsen hatékony kezelési módja, ám ez nem jelenti azt, hogy a beteg okvetlenül elveszíti a látását. Mivel a száraz makuladegeneráció rendszerint lassan súlyosbodik, számos beteg sokáig képes tevékeny életet élni, különösen akkor, ha csak az egyik szeme beteg.
Sajnos, az esetek többségében a nedves makuladegeneráció által okozott látáskárosodás sem szüntethető meg. A betegség egyes formáinak sikeres kezelése azonban lehetséges. A kezelés arra irányul, hogy a károsodás súlyosbodását megakadályozzák. A kezelési siker a kóros vérerek helyétől, fajtájától és kiterjedésétől függ. Minél korábbi stádiumban kezdik el kezelni az érhártya érújdonképződését, annál jobb az esély a megmaradt látás megtartására.
A jelenleg alkalmazott kezelések négy lehetőséget ölelnek fel:
- a kóros erek lézeres fotokoagulációja, azaz elzárása;
- az üvegtestbe fecskendezett érképződést gátló anyag ismételt alkalmazása;
- a kóros erek elzárása speciális megvilágítás hatására aktiválódó fényérzékeny anyaggal;
- táplálékkiegészítők tartós szedése.
Az 1. és 3. beavatkozás a sárgafolt alatti érhártyában újonnan létrejött vérerek megsemmisítését szolgálja. A fotokoagulációt (1. beavatkozás) lézerfénnyel végzik. Kizárólag olyan esetben alkalmazható, amikor a kóros erek viszonylag távol vannak az éles látás helyének központjától. Ellenkező esetben a lézer fénye az éles látásért felelős ideghártya-területet is elpusztítaná.
Azt a beavatkozást (3. beavatkozás), amelynek során fény hatására aktiválódó anyag roncsolja el a sárgafolt kóros ereit, fotodinámiás kezelésnek nevezik. A hatóanyagot még nem aktív formában a kar vénájába juttatják, ahonnan az az egész szervezetbe eljut. A szemben a beteg sárgafolt kóros falú ereihez kötődik, ahol megvilágítás hatására aktiválódik, és elpusztítja a kóros ereket. Ma már csak ritkán, speciális esetekben alkalmazzák ezt a módszert.
A táplálékkiegészítők (4. lehetőség) nem a már kialakult makuladegeneráció gyógyításában játszanak szerepet, hanem a sárgafolt-elfajulás létrejöttének esélyét csökkentik, azaz megelőző hatásúak a makuladegeneráció szempontjából nagy kockázatú személyek esetében.
Megelőzhető-e a sárgafolt elfajulása?
A makuladegeneráció egyes kockázati tényezői, így az életkor növekedése, a rassz, amelybe beleszületünk, a bőrszín és a genetikai kockázat nem befolyásolható. Az életmódnak azonban nagy szerepe van abban, hogy kialakul-e sárgafolt-elfajulás, és ha igen, akkor milyen életkorban.
Bizonyított, hogy bizonyos étrend-kiegészítők – antioxidánsok, cink és réz – rendszeres fogyasztásával csökkenthető a sárgafolt-elfajulás kialakulásának esélye. Valószínűleg előnyösek az ideghártya oxidációs károsodását csökkentő antioxidánsok (A-, C- és E-vitamin) csakúgy, mint a tojássárgájában, a kukoricában és a spenótban megtalálható zeaxantin és hitein, valamint a zsiradékban szegény étrend. Ma már több olyan étrend-kiegészítő készítmény is kapható, amely az összes ismert védőanyagot megfelelő összetételben tartalmazza.
Célszerű napszemüveggel kiszűrni a napsugárzás szemet károsító, ultraibolya tartományát, bár az ultraibolya sugárzás sárgafolt-elfajulást kiváltó hatása nem egyértelműen bizonyított. Ne dohányozzunk, ugyanis a dohányzóknak nagyobb esélyük van arra, hogy elfajul a sárgafoltjuk, mint azoknak, akik nem dohányoznak. Ajánlatos az egyéb betegségeket, így a szív- és érrendszeri betegségeket megfelelően egyensúlyban tartani. Emellett célszerű rendszeresen részt venni szemészeti vizsgálaton, mert a sárgafolt-elfajulás korai kórismézése és kezelésbevétele csökkenti a látásromlás kockázatát.