A prosztatarák tünetei, okai és kezelése
Milyen gyakori a prosztatarák?
Az Egyesült Államokban évente 100 000 új esetet ismernek fel, és több tízezer beteg hal meg prosztatarák következtében. Magyarországon 3500-4000 új eset kerül felismerésre, és 1400-1500 beteg hal meg évente. Sok beteg hal bele a betegségébe úgy, hogy nem is tud a daganatáról. A kezdeti stádiumban lévő daganatoknak sokszor semmilyen tünete nincs, ezért igen veszélyes daganatféleségről van szó.
Öröklődik-e a prosztatarák?
Ha öröklődés nem is, de családi halmozódás megfigyelhető prosztatarákkal kapcsolatban. A családi halmozódás exponenciálisan nőhet és nő is azokon a földrajzi területeken, ahol eleve magas a prosztatarák gyakorisága. Svédországban, ahol gyakori a prosztatarák, természetesen gyakori a családi halmozódás is. Amennyiben egy családban már fordult elő prosztatarák, a következő generációkban is fokozott a kockázat, így a szűrővizsgálatokat is komolyan kell venni.
Mi okoz prosztatarákot?
Egyértelműen nem ismertek azok a tényezők, amelyek prosztatarákot okoznak. Talán a betegség gyakoriságának földrajzi különbözőségei, nevezetesen hogy Skandináviában gyakoribb, és ahogy délebbre megyünk, úgy egyre ritkább. Ez feltehetően a napsugárzással, illetve a D-vitamin mennyiséggel függhet össze. Bizonyára táplálkozási vagy környezeti tényezők is befolyásolhatják, hiszen Japánban a betegség ritka, míg az a japán, aki átköltözik az
Egyesült Államokba, egy-két generáció után ugyanolyan gyakorisággal számíthat a betegségre. Egészen biztos, hogy Amerikában mások az étkezési szokások, mint Japánban, a környezet, az életmód is más. Megelőzni nem lehet, bár ismertek olyan tudományos közlemények, melyek paradicsom, hal, szelénben dús táplálék védőhatását ismertetik.
Melyek a betegség tünetei?
A tünetek stádiumfüggőek. Amíg a prosztatán belül van egy kicsi, 1-2 cm-es daganat, az semmilyen tünetet nem okoz. Ha ez társul egy jóindulatú prosztata megnagyobbodással, az utóbbi okozhat vizelési tüneteket, ez ráirányíthatja a beteg figyelmét a panaszaira, orvoshoz megy, és az orvosi vizsgálat során fény derülhet a rosszindulatú daganatra is.
Gyakran tapasztaljuk, hogy a betegnek többszörös áttéte van, emiatt pl. súlyos csont-ízületi panaszokban szenved, de húgyúti panaszai egyáltalán nincsenek. Lehet fordítva is, a nagyobb kiterjedésű, azaz az egész prosztatát elfoglaló daganat okozhat vizelési panaszt, nagyon ritkán vérvizelést, de okozhat húgyhólyagra terjedés esetén húgyvezeték-elzáródást is, ami következményes vizeletpangást, sőt veseelégtelenséget okozhat. A csontáttét az elhelyezkedésétől függően okozhat fájdalmat. Tekintettel arra, hogy ez a betegség inkább az idősebb korban jelentkezik, a panaszokat gyakran mozgásszervi eredetűnek tartják, és reumatológiai betegségként kezelik.
Mi a prosztataszűrés lényege?
A szűrés sok lakosra kiterjedő vizsgálat a betegség idejekorán történő felismerése érdekében. A prosztatarák szűrése 50-70 éves férfiak körében indokolt. Különösen azoknál fontos, akiknek családjában már fordult elő prosztatarák. A szűrővizsgálat módszerei: végbélen keresztül történő prosztatavizsgálat és PSA-szintmérés.
Mik a korai felismerés lehetőségei tünetmentes betegekben?
A korai felismerés legfontosabb módszere a végbélen keresztüli tapintás, és a prosztata-specifikus antigén (PSA) koncentrációjának mérése a vérben. Daganat gyanúja esetén képalkotó vizsgálat (pl. ultrahang), ill. biopszia válhat szükségessé.
Mit jelent a karcinóma mellé írt Gleason szó és a mellette lévő szám?
Az 1 azt jelenti, hogy a sejt szerkezete szinte megfelel az egészséges sejt szerkezetének, a 2 kevésbé, a 3 még kevésbé, az 5-ös pedig teljesen eltér a normál prosztatasejt alakjától, felépítésétől. A patológus mikroszkóp alatt megvizsgálja a szövetmintát, feltérképezi, hogy melyik két sejttípus fordul elő a leggyakrabban. Ezt a kettőt összeadja, a két sejttípus összegéből képződik a Gleason-score. Ez az érték 2-10 között változhat. Minél magasabb a pontérték, a daganat annál veszélyesebb. 2-4 között „jól differenciált”, 5-7 között „közepesen differenciált”, 7 felett pedig differenciálatlan daganatról beszélünk.
Szoktak T betűt is írni a prosztatarák mellé. Mit jelent?
A T a tumor rövidítése. A T betű mellett feltüntetett szám a daganat helyi kiterjedését jelzi. Tl-2-es daganat csak a prosztatára terjed, e felett a daganat átlépi a prosztata tokját és beszűri a környezetét.
Szoktak még írni egy nagy N betűt is, amely a nyirokcsomók állapotára utal. Ha negatív, akkor NO, ha pozitív, akkor + jelet tesznek az N betű mellé. Ugyanez vonatkozik a metasztázis, azaz a nagy M szimbólumra is, azt is 0 vagy pozitív jellel jelölik. így tehát egy végleges diagnózist pl. így lehet leírni: „prosztatarák T2N0M0, Gleason 4+3=7″.
Melyek a prosztatarák kezelési módjai?
Ezt röviden nehéz összefoglalni. A helyileg terjedő daganat esetén a tumort sebészileg el kell távolítani. Kiegészítő kezelésként szóba jön hormonkezelés, sugárterápia, ill. citosztatikus kemoterápia is. A megfelelő kezelés kiválasztása függ a daganat stádiumától, szövettani súlyossági fokától, a beteg életkorától, esetleges társuló betegségektől stb. metasztatikus esetekben hormonkezelés javasolt, és ennek kiegészítése sugár és/vagy kemoterápiával.
A műtéttel meddig lehet várni?
Ajánlatos a diagnózis felállítása után a műtétet mielőbb elvégezni. Alapelv, hogy a diagnózistól számított 3 hónapon belül kell végleges terápiát alkalmazni. Nem ismeretlen az ún. neoadjuváns kezelés fogalma sem, aminek lényege, hogy hormonális, gyógyszeres kezelést adnak a műtéti vagy sugárkezelés előtt.
Mi a radikális műtét lényege?
A műtét során eltávolítjuk a prosztatát és a hozzákapcsolódó ondóhólyagokat. Miután a hólyag és a húgycső közé van iktatva a prosztata, a prosztatát kivéve egy húgycsőszakasz hiányozni fog. Ezt úgy hidaljuk át, hogy a húgyhólyagot levarrjuk a húgycső végéhez, ezáltal a vizeletei folyás biztosított marad. A műtét során általában eltávolítjuk a prosztata környéki nyirokereket és nyirokcsomókat is. A műtétet követően a betegnek egy ideig katétert kell viselnie, ennek szokványos ideje 5-12 nap között változik.
Milyen szövődményei vannak a műtétnek?
Ideális esetben a vizeletürítés akadálytalan, a vizelettartási és közösülési képesség megmarad. A gyakorlatban maradéktalanul ez ritkán valósul meg. A tartós vizelettartási képtelenség ritka, az esetek 1-2%-ában fordul elő. Ennek korrekciójához újabb műtétre lehet szükség.
Mikor nem ajánlott a műtéti beavatkozás?
A műtétnek több ellenjavallata lehet. Általában 70 évnél húzzuk meg a műthetőségi felső határt, de egyébként jó életkilátások mellett 70 év felett is elvégezhető a műtét. Nem ajánlott a műtét elvégzése súlyos társbetegségek fennállása esetén sem, bár a döntés ilyenkor az aneszteziológus kezében van. Természetesen lehetnek technikai problémák is. Súlyos csípőízületi vagy gerinc-deformitások, amikor a beteget nem lehet megfelelő módon a műtőasztalra tenni – ellehetetleníthetik a műtétet.
Erősen elhízott betegnél sokszor célszerűbb a műtétet gáttáji metszésből elvégezni. Ma már laparoszkópiával is végeznek radikális műtétet, ez akkor is elvégezhető lehet, amikor a nyílt műtét nem javasolható. Természetesen a laparoszkópiás beavatkozásnak is vannak ellenjavallatai, ilyen esetekben a hasi műtét előnyösebb lehet.
Hogyan kezelhető a műtét utáni potenciazavar?
A potenciazavar spontán is javulhat idővel, gyógyszeres kezeléssel is javítható. Olykor a péniszbe adott injekcióval lehet megfelelő merevedést elérni. Végső esetben péniszprotézisek beültetésére is sor kerülhet.
Milyen kiegészítő műtéti beavatkozásra lehet szükség?
Kiegészítő műtéti kezelésre akkor van szükség, hogy ha a prosztatarák növekedése vizelési nehézséget okoz. Ilyenkor a húgycsövön keresztül prosztataszöveteket távolítunk el, hogy a beteg ki tudja üríteni a hólyagját. Vesepangás, veséből történő elfolyási zavarok esetén is szükség lehet műtéti beavatkozásra a veseállomány megkímélése érdekében.
Milyen sugárkezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?
Többféle sugárkezelésre is van lehetőség. Az egyik a külső besugárzás, amikor computer segítségével végzett tervezés alapján célozzák meg a prosztatát. Máskor, a bőrön keresztül a prosztatába szúrva juttatják be a sugárzó anyagot, mely a daganatos sejteket károsítja. A sugárkezelés ma már a prosztatarák kezelésének szerves részét képezi.
Milyen szövődményei lehetnek a sugárkezelésnek?
A kezelés után közvetlenül elsősorban a hólyag és végbélgyulladás jelentkezhet, mely gyógyszerekre, de leginkább az idő múlásával spontán javul, míg más szövődmények (pl. potenciazavar, húgycsőszűkület) csak később jelentkezik.
Van-e szükség utókezelésre?
A daganatmentesség csak a műtétet követő 8. héten végzett PSA-vizsgálattal mutatható ki. Amennyiben mérhető a PSA-szint – erre egyébként ritkán van eset – akkor kiegészítő kezelést kell adni. Ez lehet sugár-, ill. hormonális kezelés, olykor a kettő kombinációja. Sajnos a PSA-szint emelkedése évek után is bekövetkezhet. Ez esetben gyógyszeres (adjuváns) kezelésre lehet szükség.
Mi az adjuváns kezelés várható hatása?
Amennyiben a PSA ismételten mérhetővé válik, és a hormon-, ill. sugárkezelést vagy a kettő kombinációját alkalmazzuk, a PSA-szint normalizálódása újra bekövetkezhet, újra mérhetetlen szintre süllyed. Ez jelezheti, hogy a beteg ismételten daganatmentessé vált.
Hogyan kezelhetők az előrehaladott esetek?
Amennyiben a beteg nem operálható, hormonális kezelést alkalmazunk. Ez történhet tablettákkal, injekciókkal vagy a herék eltávolításával. Kedvező prognózisú idősebb betegekben nyugodtan ajánlhatunk kasztrációt – a herék eltávolításának műtétjét – ez önmagában is elegendő lehet ahhoz, hogy a betegség nyugalmi állapotba kerüljön és további kezelésekre ne legyen szükség
A betegeket 3-6 havonta kell vizsgálni egyéni megítélés alapján. PSA-vizsgálat általában félévente indokolt. Minden kontroll alkalmával ultrahangvizsgálat is szükséges. Az ultrahanggal megállapíthatjuk, hogy a vesékből akadály nélkül távozik-e a vizelet a hólyagba, illetve, hogy a beteg a hólyagját ki tudja-e üríteni teljesen. Amennyiben vizelési zavarok vannak, akkor vizeletsugár-mérést is szükséges végezni. A végbél felőli vizsgálatot radikális műtét után elhagyhatjuk, ha a PSA-szint mérhetetlen. Emelkedő PSA-szint esetén viszont nem kerülhető el. Olykor csontizotóp vizsgálatra is szükség lehet a csontáttétek kizárása céljából.
Mi az a hormonrezisztencia?
Egy bizonyos idő után a hormonérzékeny sejtek a prosztatából kipusztulnak és csak a hormonokkal szemben érzéketlen sejtek maradnak vissza. Ezt elsősorban a PSA emelkedése jelzi. Ilyenkor a gyógyszeres kezelés megváltoztatásával lehet a sejtekre hatni.