Mit jelentenek az urológiában az endoszkópos vizsgálatok?
Az endoszkópos vizsgálatok azt jelentik, hogy olyan szervek esetében, amelyek csöves-csatornás szerkezetűek, lehetőség van az adott szerv vizsgálatára a bőrön ejtett metszés nélkül. A gyomor-bél rendszer, valamint az urológiai szervek egy része jól vizsgálható ezzel a módszerrel. A beavatkozást a különféle testnyílásokon át bevezethető modern, vékony optikai eszközök, az ún. endoszkópok kifejlesztése tette lehetővé.
Az urológiában a húgycső, a hólyag, a vesevezetékek, valamint a vese üregrendszerének áttekintése végezhető el, amelyekre különféle endoszkópokat használunk. Számos köves, gyulladásos, daganatos betegségre derülhet így fény, sőt bizonyos esetekben speciális endoszkópok segítségével a betegség nem csak látható és diagnosztizálható, hanem meg is gyógyítható. Leggyakrabban fémből készült merev eszközöket használunk, de léteznek vékony, hajlékony eszközök is, amelyek meglehetősen magas áruk és rövidebb élettartamuk miatt kevésbé terjedtek el hazánkban.
Endoszkópos vizsgálatok fajtái az urológiában
- hólyagtükrözés (cystoscopia, ejtsd: cisztoszkópia),
- vesetükrözés,
- húgycső, húgyvezetékek tükrözése.
Fájdalmasak-e ezek a beavatkozások?
A húgycső és a hólyag vizsgálatát általában helyi érzéstelenítésben, a vesevezetékek és a vesék vizsgálatát gerincérzéstelenítésben vagy altatásban végezzük. A helyi érzéstelenítésben végzett hólyagtükrözés nőkben alig észrevehető kellemetlenséggel jár. A férfi húgycső hosszabb, kanyarulatos szerkezetű, de kellő gyakorlattal az ő esetükben is elvégezhető a művelet jelentősebb fájdalom nélkül.
Hogyan történik a vizsgálat?
A helyi érzéstelenítésben történő beavatkozásokat leggyakrabban járóbeteg-ellátás keretében végzik. A felső húgyúti endoszkópos beavatkozások esetén pár napos kórházi ápolás szükséges. Az egyes beavatkozások mind műtétnek számítanak, ezért műtőben, steril körülmények között történnek. A fémből készült eszközöket a külső húgycsőnyíláson keresztül vezeti be a vizsgáló urológus, mialatt a beteg hanyattfekvő helyzetben van.
A vesevezeték áttekintéséhez hosszabb, vékonyabb eszköz szükséges. Ritkán van szükség a vese üregrendszerének diagnosztikus áttekintésére. Ebben az esetben az eszköz mintegy 1 cm-es, ágyéki tájon ejtett bőrnyíláson keresztül, hason fekvő helyzetben kerül bevezetésre a vesébe.
Milyen veszélyei, szövődményei lehetnek az endoszkópos vizsgálatnak?
A szövődmények nem gyakoriak. Mindkét nemben lehetnek gyulladásos és sérüléssel járó szövődmények. Hólyaghurut, férfiakban heveny mellékhere- és/vagy prosztatagyulladás alakulhat ki, amely már lázzal járó fájdalmas betegség. Konzervatív, gyógyszeres kezelés hatására rendszerint meggyógyulnak. A beavatkozásokkal járó mikrosérülések következménye átmeneti kellemetlen érzés vizelés közben, véresen festenyzett vizelet. A felső húgyutakban történt sérülések speciális intézeti ellátást igényelnek.
Mit tehetek ellene?
Kisfiunk húgycsőfejlődési rendellenességgel (hiposzpadiázissal) született. Ismételten fiú babát várunk. Nagyobb-e az esélye annak, hogy a másodiknak is húgycsőfejlődési rendellenessége lesz.
Egy családon belül a húgycsőfejlődési rendellenesség halmozódik, vagyis akinek családjában van ilyen betegség, annak a születendő fiúgyermekében is fokozott a kockázat a betegség megismétlődésére. Túl sokat nem tud tenni, de bizonyos tanulmányok alapján vitaminhiányban az előfordulási valószínűség növekszik, így javasolt a kismamáknak vitaminok rendszeres szedése.
Meg lehet-e állapítani már a méhen belül, hogy a kisfiunk hiposzpadiázissal születik-e?
A húgycső és a hímvessző a 16. magzati hétre már kifejlődik, majd a továbbiakban növekszik. A herék csak a terhesség végén szállnak le a herezacskóba. Elviekben a szülés előtt végzett ultrahangvizsgálattal már megállapítható a hiposzpadiázis, de ez gyakorlatilag nem tekinthető megbízható vizsgálatnak, így érdemes megvárni a magzat megszületését.
Családunkban többeknek volt urológiai megbetegedése. Hogyan tudhatjuk meg, hogy a kisbabánknak lesz-e fejlődési rendellenessége?
Napjainkban és az elmúlt két évtizedben a magzati ultrahangvizsgálat olyan sokat fejlődött, hogy már a magzati életben nagy pontossággal következtetni lehet a kisbaba esetleges fejlődési rendellenességére. A legfontosabb vizsgálati időpont a magzati élet 16-20 hetes időszaka, amikor már a jelentősebb eltérések ábrázolódnak.
Ez azt jelenti, hogy ezt követően már semmi baj nem lehet?
Sajnos nem, de abban az esetben, ha semmiféle eltérés nem látszik a terhesség középidejéig, akkor viszonylag csekély az esélye súlyos elváltozásnak. Amennyiben viszont ekkor felmerül esetleges eltérés lehetősége, akkor rendszeres ultrahangvizsgálattal ellenőrizni kell a magzat állapotát.
Mi ez a betegség és biztosan meg kell-e operálni? Mit kell most tennünk? Egészséges lesz egyáltalán a gyermekünk?
Magzatunk félidőben végzett ultrahangvizsgálatánál egyoldali vesemedence-tágulatot találtak, és azt mondták, hogy születés után lehet, hogy meg kell majd operálni.
Nyugodjanak meg, a gyermekük az egyoldali vesemedencei tágulat ellenére egészségesen fejlődhet, így egyáltalán nem biztos, hogy meg kell majd operálni. A betegséget leggyakrabban a veseüreg kimenetének szűkülete okozza, mely nem engedi a vizeletet a húgyvezetékbe és onnan a húgyhólyagba.
Ebben az esetben fontos a csecsemő rendszeres ellenőrzése. Amennyiben a tágulat nem fokozódik, akkor jó esély van arra, hogy a probléma akár magától is rendeződik. Egy felmérés szerint, amennyiben a megszületés után végzett ultrahangon a tágulat átmérője nem éri el a 25 mm-t, akkor nagyobb az esélye, hogy nem lesz szükség műtétre. Amennyiben ennél nagyobb mértékű a tágulat, akkor valószínűleg műtéti megoldásra kerül sor.
A magzatunknál végzett ultrahangvizsgálattal az egyik veséjében cisztát találtak. Mit jelent ez és mi a teendő?
Amennyiben az elváltozás valóban vesekéreg-ciszta, akkor nincs teendő. Magzati korban még viszonylag ritka, de felnőtt korban a lakosság 20-25%-ában is előfordulhat. A ciszta valószínűleg már magzati korban kialakul, de kis mérete miatt ritkán látható. Kialakulásának legtöbbször az az oka, hogy egy kis vizeletkiválasztó egységhez tartozó elvezető csatornácska elzáródik, és ilyenkor a termelődött vizelet kis tömlőt hoz létre – ezt cisztának nevezzük -, melyben vizelet található. Ez az ultrahangos vizsgálattal feketének látszik. Sokszor a veseüreg rendszeri tágulatot nézik vesecisztának, ebben az esetben csupán rendszeres ellenőrzésre van szükség.
Az ultrahangvizsgálat során magzatunknál kétoldali veseüreg-tágulatot találtak, és a húgyvezetékeket is megnagyobbodottnak látták. Nagyon megijedtünk. Mi az oka ennek és mi a teendő?
Az ultrahangon látott kép sajnos súlyos urológiai fejlődési rendellenességre utal. Feltehetőleg kétoldali reflux betegség lehetősége áll fenn, ami azt jelenti, hogy vizeléskor a magzati vizelet nem a magzatburokba áramlik, hanem a húgyvezetékeken keresztül visszaáramlik a vesékbe. Az elváltozást a húgycső elzáródása is okozhatja. Ebben az esetben a magzat húgyhólyagja is tágult.
Amennyiben a magzatvíz mennyisége elegendő, akkor jó esély van arra, hogy a magzat egészségesen fejlődik. Ha viszont a magzatvíz kevés, akkor sajnos rosszak az esélyek az egészséges fejlődéshez. Javasolt a rendszeres szülészeti ultrahangvizsgálat, de az Önök helyében már most gyermek urológushoz, vagy urológiára specializálódott gyermeksebészhez fordulnék tanácsért.
Jelenleg áldott állapotban vagyok, nemsokára meg fog születni a kisbabánk. Nekem valószínűleg vesekövem van, melyet biztonsággal nem látnak ultrahangon. Szabad-e röntgenvizsgálatot végezni?
Közvetlenül a szülés előtt végzett egyszeri röntgenvizsgálat ugyan nem árt a magzatnak, de amennyiben nem elkerülhetetlen a vizsgálat, akkor nem javasolt a szülés előtt elvégezni. Ez alól kizárólag a súlyos sérülés miatt elengedhetetlenül fontos radiológiai vizsgálatok a kivételek.
Magzatunknál vesetágulatot állapítottak meg. Azt hallottuk, hogy ma már a méhen belül is meg tudják operálni a magzatokat. Igaz ez?
Elviekben igaz, mert a világon pár központban már végeztek ilyen műtéteket. Annak ellenére, hogy a műtét technikailag kivitelezhető, az anyaméh összehúzódása sokszor a beavatkozás után a magzat elvetélését okozza, mert a szülés váratlanul megindul. Egyelőre a magzati fertőzés veszélye, az előbbiekben említett, nem kívánt méhösszehúzódások gyakori jelenléte az intrauterin (méhen belüli) beavatkozások elterjedését megakadályozta. A kiemelt központokban is nagyon ritkán és csak a legszükségesebb esetben történik bármilyen beavatkozás, melynek a sikerességi aránya még így is nagyon csekély.
Mi az esélye annak, hogy a születendő gyermekünknek is reflux betegsége lesz és mi a teendőnk?
Gyermekkoromban a visszatérő húgyúti betegségem hátterében reflux betegséget találtak, tehát vizeléskor a vizeletem a vesékbe áramlott vissza. Kisbabát szeretnénk.
Pontosan megmondani azt, hogy mekkora az esélye a reflux-betegség kialakulásának nem lehet, de családi halmozódás és öröklődés egyértelműen megfigyelhető. Nagyon fontos a rendszeres szülészeti ultrahangvizsgálat, de a születést követően a magzat vizeletét is rendszeresen ellenőrizni kell. Amennyiben visszatérő húgyúti gyulladást találnak, akkor reflux betegség irányában is el kell végezni a vizsgálatokat.