Búza nélkül

Tetőtől talpig-a búza és a perifériás idegkárosodás

A cerebelláris ataxia a búza által kiváltott kóros immunreakció agyi manifesztációja, ugyanakkor hasonló problémák lehetnek a láb, a medence és számos szerv idegeivel; ezt nevezik perifériás neuropátiának.

A leggyakoribb ok a cukorbetegség. A több éven át naponta többször is felszökő vércukorszint idegkárosító hatása érzészavarokban (egy diabéteszes súlyosabb esetben észre sem veszi, ha rajzszegbe lép), a vérnyomás és a szívfrekvencia ingadozásában, valamint a gyomor ürülési nehézségei miatt elhúzódó teltségérzetben – úgynevezett diabetikus gasztroparézisben – és más idegrendszeri tünetekben nyilvánul meg.

El a búzával! - Esettanulmány

Meredith az első alkalommal sírva jött be a rendelőbe. Kisebb szív-problémája – egy jóindulatú EKG-elváltozás – miatt fordult hozzám.

Mindenem fáj, különösen a lábam – mondta. – Már mindenféle gyógyszerrel kezeltek, de gyűlölöm az orvosságokat, mert a legtöbbnek volt valamilyen mellékhatása. Két hónapja szedek valamit, de olyan éhes vagyok tőle, hogy állandóan ennem kell. 13 kilót híztam.

Meredith tanítónőként dolgozott, és a lábfájása miatt már nem tudott kiállni a gyerekek elé. Az utóbbi időben már a járás is nehézségeket okozott neki a bizonytalanság és a koordinációs problémák miatt. A reggeli felöltözés tovább tartott a szokottnál a fájdalom és a fokozódó ügyetlenség következtében, amely miatt már egy pár harisnyát is alig tudott felhúzni. 56 éves létére csak bottal tudott járni.

Megkérdeztem, hogy mit szóltak a tüneteihez az ideggyógyászok

Semmit – jött a válasz. – Mindenki azt mondta, hogy nem tudja megmagyarázni, és ezzel kell élnem. Hiába írtak fel fájdalomcsillapítókat, a helyzet egyre rosszabb lett.

Eddig tartotta magát, de ezen a ponton összeomlott, és ismét zokogásban tört ki

Már akkor sejtettem, hogy a búza lesz a ludas, amikor megláttam az asszonyt. A nyilvánvaló járási nehézségei mellett az arca piros és püffedt volt. Elmondta, hogy savas refluxa miatt is szenved, emellett irritábilisbél-szindrómát is diagnosztizáltak nála. Jó 25 kiló súlyfeles­leggel rendelkezett, és mindkét lába enyhén megduzzadt a vizenyőtől.

Javasoltam Meredithnek, hogy lépjen be a búzamentes életet élők táborába. Annyira kétségbe volt esve, hogy bármibe belement vol­na, ezért megfogadta a tanácsomat. Sikerült rávennem egy későbbi terheléses vizsgálatra, amelyben járópadon fel akartuk mérni, hogy mennyire tud mozogni.

Amikor két hét múlva visszajött, megkérdeztem tőle, hogy felké­szült-e a vizsgálatra.

– Persze! – vágta rá. – Miután beszéltünk, azonnal leálltam a búzából készült ételekkel, és azóta 90 százalékban megszűntek a fájdalmaim. Már alig érzek valamit. Az egyik fájdalomcsillapítót abba is hagytam, és azt hiszem, ideje kidobnom a másikat is. Most már botra sincs szükségem.

Azt is elmondta, hogy teljesen megszűnt a refluxa és a bélpanaszai, valamint két hét alatt leadott négy és fél kilót.

Ezután elkezdődött a járópados vizsgálat, amelyben Meredith könnyedén elérte 14 százalékos lejtőn az 5,8 km/h-s sebességet.

Milyen tünetekkel számolhatunk?

Mivel idegrendszerünk egy, az idegsejtek és nyúlványaik által a szervezet egészére kiterjedő bonyolult hálózat, ezért a búza ál­tal okozott perifériás neuropatia sokféle tünetben nyilvánulhat meg attól függően, hogy melyik idegeket érinti. A leggyakoribb a lábakon jelentkező érzészavar és gyengeség együttese, amelyet szenzorimotorikus axonális perifériás neuropátiánsk neveznek. Rit­kábban fordul elő, hogy a tünetek csak az egyik oldalt érintik (aszim­metrikus neuropatia).

Az sem gyakori, hogy a vegetatív idegrendszer – idegrendszerünknek az az autonóm, akaratunktól függetlenül működő része, amely önállóan szabályozza például a vérnyomást, a szívfrekvenciát, a beleket és a húgyhólyagot stb. – károsodik. Ha mégis megtörténik, akkor annak a jele szédülés vagy felálláskor esz­méletvesztés lehet a vérnyomáskontroll zavara miatt, esetleg szék­let- vagy vizeletürítési nehézség, illetve heves szívdobogás léphet fel.

Jó tudni! A perifériás neuropátia a megjelenésétől függetlenül progresszív, és az állapot mindaddig fokozatosan romlik, amíg a beteg nem tá­volítja el étrendjéből a búzából készült, glutént tartalmazó ételeket.

Teljes kiőrlésű rohamok

Azt hiszem, senki sem örül annak, ha valamilyen ágens az olyan magasabb rendű agyi funkcióinkat veszi célba, mint a gondolkodás, tanulás vagy az emlékezés folyamatai. Elménk a személyes élmé­nyeink tárháza, és ez tesz minket azokká, akik vagyunk, ezért nem jó, ha akaratunktól független manipulációknak válik áldozatává. Úgy vagyunk ezzel, mint a telepátiával; nem lenne rossz, ha képesek lennénk rá, de ijesztő lenne, ha valaki belelátna a gondolatainkba.

A búza számára semmi sem szent

Sem a kisagy, sem a nagyagy­kéreg. Nem tud olvasni az elménkben, de hatással van arra, ami a fejünkben történik.

Nemcsak a kedvünkre, a közérzetünkre és alvásunkra hat, ha­nem olyan tényleges károkat okoz, mint a cerebelláris ataxia. Sajnos ugyanígy károsodhat egyedi személyiségünk és emlékeink helye, a nagyagykéreg, a szürkeállomány betegségét pedig enkefalopatiannak nevezzük.

A glutén-enkefalopátia általában migrénes fejfájásban nyilvánul meg, de utánozhatja stroke – agyi érelzáródás vagy agyállományi vérzés – jeleit is, azaz előfordulhat valamelyik végtag bénulása, beszéd- és látászavar, illetve más tünetek is. MRI-vizsgálattal az erek körül jellemző elváltozások láthatók az agyállományban. A kórképpel ugyanolyan koordinációs és egyensúlyzavarok is jár­hatnak, mint a cerebelláris ataxiával.

Különösen kellemetlen eredményre jutottak a Mayo Klinika kutatói, akik azt tapasztalták 13 cöliákiás páciensnél, hogy mind­egyiküknél fennállt a demencia diagnózisa is. A betegeknél a hom­loklebeny biopsziájával (igen, tényleg lehetséges a mintavétel az élő agyszövetből, csak ritkán végzik) és boncoláskor nyert agyi szövetmintákban kizárólag glutén által okozott károsodást lehe­tett kimutatni.
Jó tudni! A betegek vezető tünetei között memóriaproblé­mák, egyszerű számtani műveletek elvégzésének a képtelensége, valamint zavartság és személyiségváltozás szerepeltek; kilencen közülük az agyi funkciók egyre romló hanyatlása miatt haltak meg – azaz náluk a búza által okozott demencia volt a közvetlen halálok.

Kérdés, hogy milyen mértékben írhatók a demenciások elválto­zásai a búza számlájára?

Erre még nem született kielégítő válasz. Egy brit kutatócsoportnak mindenesetre eddig már 61 esetben si­került egyértelműen bizonyítania a glutén kóroki szerepét.

A búza tehát képes olyan kóros immunválaszt kiváltani, amely az elbutulásért és az agyműködés zavaraiért felelős. Az ezzel kap­csolatos kutatásoknak még az elején járunk. Sok a megválaszolatlan kérdés, de már az is nagyon zavaró, amit eddig sikerült megtudni. Ijesztő belegondolni abba, hogy mi derül majd ki a későbbiekben.

A gluténérzékenység az epilepsziásokéhoz hasonló görcsroha­mokat is kiválthat

Különösen fiataloknál, leggyakrabban tizen­éveseknél. A rohamok általában a halántéklebenyi – orvosi szóval temporális lebenyi – epilepszia (kis rohamait) utánoz­zák, azaz többnyire eszméletvesztés nélkül zajlanak le, de szag- és ízérzeti hallucinációkkal járnak.

Gyakoriak az olyan furcsa, nem a helyzetnek megfelelő érzelmek, mint az ok nélkül kialakuló, min­dent elborító félelem, és előfordulnak ismétlődő akaratlan mozgá­sok – cuppogás, a kéz furcsa mozdulatai. A halántéklebeny-eredetű görcsök általában nem reagálnak a gyógyszerekre, és a kiváltó ok rendszerint a halántéklebeny hippomkapusz nevű részében felgyü­lemlő meszes lerakódás – szó szerint meszes, ugyanis ténylegesen kalcium található benne.

A hippokampusznak egyébként az em­lékek raktározásában jut fontos szerep. Ugyanez figyelhető meg a cöliákiában is (azaz abban az állapotban, amelyben a a vérered­mények és a HLA-markerek pozitívak – függetlenül a béltünetek meglététől vagy hiányától).

A búza megvonásásnak hatása

A cöliákiások 1-5,5 százalékánál várható az epileptiform görcs­rohamok jelentkezése, és a búza gluténjének megvonása rendszerint javítja a betegek állapotát. Egy tanulmány szerint a sokkal komolyabb, generalizált grand mal-ok (nagy rohamok) miatt szenvedő epilepsziások a normálisnál kétszer gyakrab­ban (a 10,6 százalékkal szemben 19,6 százalékban) bizonyulnak gluténérzékenynek – azaz a vérükben megtalálhatók a gluténellenes antitestek.

Kiábrándító az a tudat, hogy a búza képes belenyúlni az agyunk­ba, és képes megváltoztatni a gondolkodásunkat, a viselkedésünket, sőt görcsrohamokra is kényszeríthet minket.

A búza vagy ,,csak” a glutén?

Jelenlegi ismereteink szerint a destruktív immunreakcióért a cöliákia, a cerebelláris ataxia és a demencia esetében a glutén tehető felelőssé, azonban a búza számos agyi és az idegrendszeri hatásának semmi köze sincs a glutén által okozott immunfolyama­tokhoz. Ilyen például a kényszeres evésben megnyilvánuló addikció, amelyet opiátblokkolókkal gátolni lehet, mert az a glutén lebomlá­si termékei közül az exoíirnok számlájára írható.

Eddig még nem mutatták ki, hogy a búza melyik komponense felelős az autista gyermekek, skizofréniások és ADHD-ban szenvedők viselkedésza­varaiért, de valószínűleg ezeket a jelenségeket is exorfinok okozzák, és nem maga a glutén. A gluténérzékenység általában igazolható laborvizsgálatokkal, de az exorfinok hatásai nem mérhetők.

A nem gluténeredetű effektusok összegződhetnek a glutén-eredetűekkel

Az exorfinok étvágyfokozó és impulzuskontrollt rontó pszichológiai tulajdonságai, a glükóz-inzulin rendszerre gyakorolt befolyása és más, eddig esetleg ismeretlen jelenségek a kóros immunreakcióktól függetlenül, vagy azokkal kombinációban is megjelenhetnek. Egy béltünetektől szenvedő diagnosztizálatlan cöliákiásnál függőség alakulhat ki azoktól az ételektől, amelyek a problémáit okozzák, és megemelkedhet a vércukra, illetve gyakori hangulatváltozások is felléphetnek nála. Elképzelhető, hogy egy másik páciensnél csak a zsigeri zsír szaporodik fel, de az illető nem cöliákiás, viszont búzaeredetű idegrendszeri zavarai vannak.

A búzafogyasztás egészségügyi komplikációi tehát rendkívül változatos formákban nyilvánulhatnak meg, és már önmagában az idegrendszeri tünetek sokszínűsége is komoly diagnosztikai ne­hézségeket okoz. Az esetleges kóros immunreakciók laboratóriumi vizsgálatokkal igazolhatók, de a többi jelenség többségére nincs a vérben található marker, ezért az azonosításuk és a számszerűsí­tésük is nagyon nehéz.

A „búzaagy” titkaira csak mostanában derült fény, de nem az összesre, és úgy tűnik, hogy minél többet tudunk meg róluk, annál szörnyűbb lesz az összkép.