A cukorbetegségnek milyen hatása van a szívre?
A cukorbetegség több vonatkozásban is károsíthatja a szívet: okozhatja az autonóm beidegzés károsodását, elősegítheti koszorúér-szűkület kialakulását és megbetegítheti a kisereket, a szöveti keringés, az ún. mikrocirkuláció zavarát eredményezve. A „diabéteszes szív” kifejezés e szövődmények összességét jelöli. Azt jelenti, hogy a cukorbetegek szív- és keringési betegségek iránti kockázata fokozott az azonos életkorú nem cukorbetegekéhez képest, továbbá hogy e betegségek fiatalabb életkorban alakulhatnak ki és gyakran súlyosabb lefolyásúak.
A szív károsodása
A szívizom kisérkárosodásra visszavezethető megbetegedése – amit az orvosi szaknyelv diabéteszes kardiomiopátiának nevez – ugyanolyan okokból jön létre, mint a kisérbetegségek többi formája. A kiváltó okok között az élettaninál tartósan magasabb vércukorszint a meghatározó, de elősegítő faktora a magasabb vérnyomás, a kóros vérzsírértékek és a dohányzás is. A kiserek károsodása a szívizomsejtek működészavarát okozza, ami kezdetben panaszokat nem, műszeres vizsgálattal is csak alig észlelhető eltérést okoz. Ez a szívizomrostok összehúzódásának tér- és időbeli megváltozása, ami csak igen érzékeny kétdimenziós ultrahangos módszerrel ismerhető fel.
Kezdeti felismerése
Az állapot kezdetben alig okoz panaszt, fennállására jó ideig csak az érintett személy csökkent fizikai terhelhetősége hívhatja fel a figyelmet. Felismerését tovább nehezíti, hogy izolált fellépése ritka, koszorúér-károsodás társulása gyakori, valamint hogy a szívizmot károsító más megbetegedések is okozhatnak hasonló kezdeti elváltozásokat. Kezelése kardiológus szakorvos bevonását igényli.
A cukorbetegség okozta érszűkület
A végtagi verőerek szűkületével kapcsolatos panaszokat és a tájékozódó kórismézési lehetőségeket a neuropátiás károsodások kapcsán, az elkülönítési lehetőségeket szem előtt tartva már érintettük.
Az érszűkület kiterjedtségének, megoldási lehetőségeinek véleményezését érfestéses képalkotó módszerek – az erek kontrasztanyag-feltöltésével végzett röntgenvizsgálata (angiográfiá), valamint az ún. angio-CT- segítik. Alkalmazásukra akkor kerülhet sor, ha konzervatív kezelési eljárások – értágító hatású gyógy¬szerek, infúziók – a kívánt javulást nem hozzák meg, illetve ha a panaszok és tünetek gyors rosszabbodása észlelhető. Elvégzésük célja műtéti helyreállítás és szóba jövő módozatainak mérlegelése.
A cukorbetegségben fellépő érszűkület gyakran nagy kiterjedésű, több érszakaszt érint, máskor a legkisebb érterületre, a végartériákra lokalizálódó. Mindkettő jelentősen nehezítheti a műtéti megoldást. Ha az érszűkület nem szüntethető meg, a kialakult szövetkárosodás érdemi gyógyítására nemigen van esély. Az érintett terület gondos ápolása lassíthatja a szövetkárosodást. Szövetelhalás, ún. gangréna kialakulása esetén azonban elkerülhetetlen a még jó vérellátással rendelkező árterületek szintjén végzett kisebb-nagyobb amputáció.