Dietetika

Olajosmag-allergiák és diéta

A törökmogyoró (Corylus sp.) a földimogyoróhoz hasonlóan erős allergén. Az olajos magvak közül a legnagyobb a prevalenciája a törökmogyoró- (4% körül) és a mandi/teallergiának (pl. Svédország­ban 4,1%). Az egyéb olajos magok (dió, pekándió, kesudió, brazil dió, pisztácia stb.) 0-7,3% között okoznak allergiás reakciót Európában.

A szezámallergia gyakorisága növekszik. A szezámallergia elterjedt a keleti országokban (pl. Izraelben, ahol a harmadik leggyakoribb allergiát kiváltó élelmiszer), de az európai országokban szintén gyako­rivá vált, főleg Nyugat-Európában. A szezámmagot és szezámolajat egyre gyakrabban használja fel az élelmiszeripar. Szezámmagból készül a tahini, a halva, a humusz. A sütőipari termékek, müzlifélék, müzli és gabonaszeletek, olajosmagkeverékek, cereáliás, müzlis jog­hurtok tartalmazhatják mag, liszt és olaj formában. Egyes esetekben szezámolajban forgatják meg az aszalt gyümölcsöket.

Diéta

Kerülni kell az olajos magvakat és a rejtett formában ola­jos magokat tartalmazó élelmiszer-ipari termékeket. Ezek szerint kerülendők az édesipari termékek, csokoládék (a nem mogyorós, mandulás csokoládé is), a cukrászipari készítmények, a müzlifélék, a müzli- és a gabonaszeletek, az olajosmag-keverékek, a cereáliás, müzlis joghurtok. Keresztreakció lehet az olajos magvak, ill. a hü­velyesek között. Általában az olajosmag-allergia életre szóló, így az elkerülő étrend is az.