Dietetika

Osteoporosis – a csontanyagcsere zavara és tünetei

Az osteoporosis (csontritkulás) a csontszövet szerves és szervetlen állományának csökkenésével járó folyamat. Fokozott csonttörési hajlammal jár együtt, ez a betegség progressziójától függően eltérő mértékű lehet.

A csont a remodelling folyamata során átalakul (kb. 10 évente teljesen le­cserélődik), maximális tömegét 23-25 éves életkorban éri el, és 30-35 éves korban már mindenképpen megkezdődik a csonttömeg fokozatos leépülése. Nők esetében a menopauza után jelentősen fokozódik a csontvesztés, míg férfiaknál 60-70 éves korban figyelhető meg a csontvesztés felgyorsulása.

A maximális csonttömeg fehérjében, kalciumban gazdag étkezéssel és a fizikai aktivitás fokozásával növelhető. A nagyobb maximális csonttö­meg csökkenti az osteoporosis késői életkorra tehető szövődményeinek megjelenését. Ugyanakkor elmondható, hogy a megfelelő étrendnek és a testmozgásnak a betegség kialakulását követően is van relevanciája, de ez az idő előrehaladtával, a csonttömeg vesztésének mértékével csökken. Mivel az osteoporosis Magyarországon tankönyvi adatok alapján a teljes népesség mintegy 20%-át érinti (más források alapján legalább 700 ezer-1 millió fő), jelentős népegészségügyi problémának tekinthető. Az osteoporosis kialakulásának okai:

Primer forma elsősorban idiopátiásan alakulhat ki, ill. az életkor előrehaladtával is megfigyelhető.

Szekunder forma esetén megkülönböztetünk:

  • csökkent kalciumbevitelt,
  • endokrin betegségeket,
  • csökkent mátrixképzést,
  • fokozott csontlebontást.

Az osteoporosis megelőzése az előbb elmondottakból következően jól kivitelezhető. A megfelelő kalcium-homeosztázis kialakításában szerepe van a bélrendszernek is. Napi 1000 mg kalcium elfogyasztását követően mintegy 400 mg kalcium szívódik fel, míg az epével és más emésztőnedvekkel 200 mg kalcium ürül. Látható, hogy az elfogyasztott kalcium nagy része nem hasznosul. A felszívódás ezen túlmenően további hormonális kontroll alatt áll, (aktív transzport), amelynek szabá­lyozásában a D-vitamin játszik fő szerepet. A prevenció szempontjából a leginkább az általános és középiskolás korosztály érintett, mert ekkor a legintenzívebb a kalcium beépülése a csontokba.

A kalciumigény eltérően alakul más és más életkorban. Gyermek­korban 800-1200 mg, serdülőkorban 1200-1500 mg, felnőttkorban 1000 mg. Ez az érték nők esetén a menstruáció elmaradásával foko­zódik 1000-1500 mg-ra. Hazai adatok tükrében egy átlagos magyar 400-600 mg kalciumot visz be a szervezetébe naponta.

A csontanyagcsere zavarának étrendi kezelése

Az étrendi ke­zelés egyaránt szolgálja a megelőzést és a kezelést is. Az összeál­lítása számos aspektusban illeszkedik az egészséges táplálkozás alapelveihez, korra, nemre, fizikai aktivitásra és meglévő betegség­re való tekintettel. Leghangsúlyosabb szempontja természetesen a kalciumbevitel fokozása, de nem feledkezhetünk meg az ideális kal­cium/foszfor arányról sem. A nagy mennyiségű foszfor ugyanis ront­hatja a kalcium hasznosulását. Törekednünk kell legalább az 1:1-es kalcium/foszfor arány elérésére. Megfelelő D-vitamin-ellátottság nélkül nincs normális csontmineralizáció.

A D-vitamin természetes úton történő szintézisének gátoltsága esetén (napfényhiány), megfelelő szubsztitúciójáról adekvát formában gondoskodni kell. Ez nem csak az osteoporosis szempontjából hang­súlyos. A D-vitamin hatása az emberi szervezeten belül szerteágazó. Jelenleg is az egyik legélénkebben kutatott terület annak felderítése, hogy pontosan milyen szerepet játszik egyes kór­folyamatok kialakulásában, ill. megelőzésében. Figyelembe kell venni azon faktorokat, amelyek hatással vannak a kalcium felszívódására.

Említésre méltó – különösképpen a magyar lakosság esetén -hogy a nátrium túlzott fogyasztása elősegíti a kalcium kiürülését.

A D-vitamin-hiány megelőzésére javasolt D3-vitamin-dózisok Magyarországon

Korcsoport
csecsemők400-1000 NE
gyermekek (1-6 év)600-1000 NE
gyermekek (6 év felett)600-1000 NE
serdülők800-1000 NE
felnőttek1500-2000 NE
elhízott felnőttek3000-4000 NE
terhes nők1500-2000 NE

A kalcium felszívódását befolyásoló tényezők

A kalcium felszívódását segítiA kalcium felszívódását csökkenti
A-vitamin (hosszanti növekedés)kelátképző anyagok (pl. fekete tea)
C-vitamin (kollagénszintézis)túlzott zsírbevitel
D-vitamintúlzott foszforbevitel
laktózfitinsav (pl. búzakorpa); az utóbbi időben vitatott
aminosavakoxálsav
lizin, arginin (pl. tejfehérje kazeintartalma)cellulóz
savas közeg - elősegíti a kalcium ionizációját (pl. sósav, gyomor)
probiotikumok (a colonban kialakuló savas pH megnöveli a kalcium felszívódását)
lassan felszívódó szénhidrátok