Mentális hanyatlás

Düh, agresszió Alzheimer-kóros betegeknél

Amikor megpróbálom elmagyarázni a feleségemnek, hogy valami rosszat tett, nagyon dühös és védekező lesz, engem hibáztat, és elküld. Ez nagyon elkeserít.

Mit csináljak?

Nem meglepő, hogy elkeserítőnek találja ezt. Nem szabad elfelejtenie, hogy a felesége a betegsége miatt csinálja ezt. Nem az ő hibája, ha valami rosszat mond vagy tesz. Miután hibázott, vagy megpróbálja eltitkolni a tényt, vagy pedig nem is emlékszik rá, mit tett. Mindkét esetben az a legjobb, ha megpróbálja nem felhívni a figyelmet a felesége hibáira, és nyugodt marad. Bármilyen konfliktus valószínűleg csak elkeseríti önt is és a feleségét is.

Néha úgy érzem, apám biztosan utál engem. Mivel Alzheimer-kóros, hozzáköltöztem.

Szeretném tovább gondozni, de időnként nagyon dühös lesz rám, és borzasztó dolgokat mond nekem. Mit csinálok rosszul?

Bár természetes, hogy önmagát hibáztatja, nagyon fontos, hogy megértse: az édesapja dühe igazából nem önre irányul. Nem ön okozza a dühét. A düh a betegsége része. Az Alzheimer-kóros betegek gyakran mennek keresztül egy dühös és alkalmanként agresszív időszakon.

Bár a dühös korszak el fog múlni, időközben segíthet, ha végiggondolja, mi válthatja ki az édesapja dühét. Kihívhatja a körzeti pszichiátriai gondozó nővért is, aki segíthet ebben.

Az édesapja sok minden miatt érezheti magát dühösnek. Például lehet, hogy nem tetszik neki, hogy kénytelen segítséget elfogadni olyan dolgokban, amiket régen egyedül is el tudott végezni, például a mosakodásban. Vagy talán csak frusztrált, mert bizonyos dolgokat már nem tud megcsinálni. Egy másik lehetőség, hogy az édesapja zavart és fél, mert már nem érti, mi folyik körülötte.

Az is lehet, hogy csak unatkozik és maradt benne fölös energia. Néha éhség, vizelési inger és székrekedés is előidézhet bomlasztó viselkedést. Ha a dühkitörések csak nemrég kezdődtek, lehet, hogy fájdalom vagy fertőzés okozza őket. Amint sikerült azonosítania, hogy mi dühíti fel az édesapját, sikerülni fog csökkenteni a dühkitörések számát.

Alzheimer-kóros férjem gyakran feldühödik, és néha megüt. Régebben ilyet soha nem tett. Mit tehetek, hogy rendezzem a helyzetet?

Fontos, hogy ne felejtse el, hogy a férje dühe nem közvetlenül önre irányul, hanem a betegség velejárója. Lehet, hogy ön is nagyon dühös lesz, és akár még vissza is akar ütni. Ettől azonban valószínűleg csak rosszabb lenne a helyzet. Amikor a férjének ilyen dühkitörése van, próbáljon meg nyugodtan reagálni. Ha sikerül elterelnie a férje figyelmét, valószínűleg gyorsan el fogja felejteni, miért volt dühös. Ha úgy érzi, hogy veszélyben van, legjobb, ha egy időre kimegy a szobából. Egy barátot vagy szomszédot is áthívhat. Bizonyos körülmények között a gyógyszerek segíthetnek megnyugtatni a férjét. Beszéljen a férje orvosával a szóba jöhető nyugtatók előnyeiről és hátrányairól.

Mindenek felett próbáljon nem elkeseredni. Ez a kétségbeejtő időszak előbb-utóbb mindig véget ér. Amikor a férje nyugodt, legyen hozzá nagyon szerető és gyengéd.

Édesanyám demens. Régebben soha nem szitkozódott, de most mintha folyamatosan káromkodna. Nem számít, ki van jelen. Mit tegyek?

Valószínűleg már az is meglepi, hogy az édesanyja egyáltalán ismeri azokat a szavakat, amiket használ. A helyzet az, hogy legtöbbünk ismeri ezeket a szavakat, de általában nem szövi bele őket a beszélgetésbe. A normális agynak van egy beépített mechanizmusa, ami megkülönbözteti a megfelelő viselkedést és szóhasználatot a nem megfelelőtől. Amikor az agy bizonyos területeit tönkreteszi a demencia vagy más betegség, ez a mechanizmus is sérül. Lehet, hogy a káromkodás az egyetlen, ahogyan az édesanyja ki tudja fejezni a dühét, szorongását, fájdalmát vagy kényelmetlenségét.

Hasznos lehet, ha megkéri a körzeti pszichiátriai gondozót vagy egy másik egészségügyi szakembert, hogy segítsenek önnek kideríteni, vannak-e pontos kiváltó okai az édesanyja káromkodásának. Ezután segíthet neki elkerülni ezeket a helyzeteket.