Nők egészsége

Asztma kialakulása, tünetei és kezelése

Mi az asztma?

Olyan tüdőbetegség, amire jellemzőek a begyulladt hörgők görcsös összeszűkülésével járó rohamok, melyeknek következtében fulladás és zihálás alakul ki. Súlyos esetekben egy roham akár halálos is lehet.

Az asztma a gyerekek és fiatal felnőttek körében a leggyakoribb. A 10. életév előtt kétszer annyi fiúnak van asztmája, mint lánynak, ám a 20. életévre a betegség majdnem háromszor annyi nőt érint, mint férfit. Ez a különbség a kutatások szerint lehet a hormonok hatása, különösen az ösztradiol-, progeszteron- és cortisolhormon magas szintjének, ami egybeesik az asztmás nők számának rohamos növekedésével a serdülőkor után.

Mi vezethet az asztma kialakulásához?

Az elhízás is kockázati tényező lehet. Hozzájárulhat még az allergia is, különösen a belélegzett allergének esetén, amelyek előidézik a rohamot.

Egyes élelmiszerek és gyógyszerek, különösen az aszpirin és az ibuprofen is hasonló hatással vannak, csakúgy, mint a légúti fertőzések, a testmozgás vagy egész egyszerűen a hideg levegő belégzése. A fogamzásgátló tabletták súlyosbíthatják az asztmát.

Az asztma kezelése:

Fontos, hogy az asztmás rohamot a lehető leghamarabb megszüntessük. A kezelés tablettás és/vagy inhalációs gyógyszerrel történik. A leggyakoribb gyógyszerek a hörgőtágítók, például

  • az albuterol,
  • a theophyllin
  • a béta-2 agonisták, amelyek a légutak nem akaratlagos irányítású izmait lazítják el.

Ezeket gyakran be lehet lélegezni aerozolos adagolóból (de kaphatók tabletta- vagy injekcióformában is).

Amint a rohamok problémája megoldódott, az orvos megelőzésre szolgáló gyógyszert írhat fel, például

  • cromolynt
  • zafirlukastot
  • zileutont, amelyek aztán nyitva tartják a légutakat és segítenek megelőzni a testmozgás vagy a speciális allergének miatt kialakuló rohamokat.

A makacsul ellenálló esetekben gyulladásgátló szerekre, többnyire corticosteroidokra van szükség. A tablettaformában kapható corticosteroidok hatásosan szüntetik meg a tüneteket, de hosszan tartó használatkor mellékhatásként hízás, magas vérnyomás, csontritkulás, illetve szürkehályog fordul elő. Ezek a mellékhatások az inhalált készítmények esetén sokkal ritkábbak.

Az asztmás roham megelőzése:

Miután a rohamokat kivéve a betegek többségének normális a tüdőfunkciója, a megelőzés roppant fontos. Ehhez tartozik a dohányzás (ideértve a passzív dohányzást is) és más levegőszennyezők kerülése, az allergének – különösen a légzéssel beszívott allergének mint a házi por, a pollen, a macskaszőr és a növényeken levő penész (például a szobanövényeken) és hasonlók – kerülése.

A testmozgás okozta rohamok úgy kerülhetők el, hogy futás előtt szippant be a beteg a hörgőtágítóból, és a mozgás idején meleg, páradús levegőt szív be (például a fűtött fedett uszoda vagy edzőterem levegőjét).

Szintén kerülendő a hideg időben a szabadban tett séta, illetve ilyenkor arcmaszk viselése tanácsos. Egyes asztmásokon segítenek a holisztikus módszerek. Szólnak érvek a masszázs, az akupunktúra, a biofeedback és a meditáció mellett, ha a hörgőtágítókkal együtt alkalmazzák, valamint az előbb már említett megelőző intézkedések kiegészítéseként.

A terhesség alatti asztma:

A terhesség során az asztmás nők körülbelül harmada válik tünetmentessé, egyharmaduknál ugyanolyanok maradnak a rohamok, a többi esetben pedig épp a terhesség alatt jelentkeznek az első rohamok.

A legtöbb asztmagyógyszer biztonsággal alkalmazható a terhesség alatt, de a tabletta formájú corticosteroidok (az inhalált kevésbé), ha csak lehet, kerülendők. A kezelést ilyen esetben úgy kell módosítani és irányítani, hogy az ne károsítsa a magzatot és ne jelentsen kockázatot a terhességre.