A kötőhártya gyakori betegségei, a szem vörössége
Mitől vörös a kötőhártya?
Átmeneti kötőhártya-vörösséget okoz az alváshiány, a kimerültség, a tartós, megerőltető szemmunka, a túlzott italozás vagy az erős szemdörzsölés. Ezek az állapotok nem tekinthetők betegségnek.
A kötőhártya vörösséget okozó betegségek között a kötőhártya-gyulladás a leggyakoribb. A kötőhártya gyulladásának számos oka lehet. Okozhatja baktérium és vírusos fertőzés, irritáció, idegen test, allergia vagy maró anyagok. Minden kötőhártya-gyulladás közös tünete, hogy az egészséges szemen átlátszó, alig erezett kötőhártya vörös színű lesz a tágult erek miatt. Jellemző a szem égése, szúrása, viszketése, könnyezése és váladékozása. Gyakori, hogy reggelre a szemhéjra váladék szárad, és emiatt nehéz kinyitni a szemet (ez főleg a baktériumok által okozott gyulladások esetén kifejezett). A látás kissé homályosabb lehet.
Miben hasonlít és miben különbözik a baktériumos és a vírusos kötöhártya-gyulladás?
Mindkét kötőhártyagyulladás-forma kórokozóval fertőzött váladékkal terjed, a beteg könnyen megfertőzi az egészséges személyt. A gyulladás a fertőzést követő néhány nap alatt alakul ki. A szem kivörösödik, ég, szúr és váladékozik. Gyakran először az egyik szem betegszik meg, de hamarosan a másik szemen is megjelennek a tünetek.
Fontos szabály, hogy nem szabad kézzel a beteg szemhez érni, a szem váladékával érintkező törlőt becsomagolva a szemétbe kell dobni, nem szabad mással megosztani a törülközőt, a szemüveget és a szem környékén használt kozmetikumokat (például szempillafestéket). Gyakran, de a szemhez nyúlás előtt és után mindenképpen kezet kell mosni. Amíg a szem váladékozik, nem célszerű uszodát és közösségi helyeket (iskolát, munkahelyet, mozit stb.) látogatni.
A váladék jellege (színe, sűrűsége) eltérő bakteriális és vírusos kötöhártya-gyulladás esetén. Vírusos gyulladás esetében színtelen, vizes vagy enyhén nyálkás, könnyhöz hasonló váladék ürül a szemből, míg a baktérium okozta kötőhártya-gyulladásra a sárgászöldes és nyúlós váladék a jellemző.
A kezelés is eltérő:
- A baktériumos gyulladást antibiotikum-szemcseppel gyógyítják. Az antibiotikumokat rendszerint szemcsepp vagy szemkenőcs formájában hozzák forgalomba, de bizonyos baktériumok ellen tablettás antibiotikumkezelésre is szükség lehet. Az antibiotikumok bármely formája vényköteles.
- A gyógyszert annyi ideig kell használni, ameddig az orvos előírta, még akkor is, ha a tünetek a kitűzött kezelési időszak vége előtt elmúlnak. A korán félbehagyott kezelés ugyanis elősegíti a betegség kiújulását.
- Ha a kezelés végeztével marad csepp a flakonban, azt ne tegyük el, arra gondolva, hogy még jól jöhet máskor!
- Soha ne használjunk régről megmaradt, régebben fel-bontott szemcseppet!
- Soha ne használjunk mások által használt flakonból szemcseppet!
- Fontos a szem körül felszaporodott váladék gyakori lemosása. A váladékos szemet ne ragasszuk le, inkább hagyjuk, hogy kiürüljön a szemből a váladék, aztán a szemhéjakról, szempillákról mossuk le azt! A vírusok okozta gyulladást legtöbbször csak kiegészítő kezelésben lehet részesíteni, mivel antibiotikumra nem reagál, és magától gyógyul, bár a gyógyulás néha nagyon lassú.
Mi jellemző az allergiás kötőhártya-gyulladásra?
Az, hogy valamilyen allergiás reakciót keltő anyag (allergén) idézi elő. A leggyakoribb allergének közé a házipor és a benne található atkák, a virágporok, az állati szőrök, a vegyi anyagok és bizonyos gyógyszerek tartoznak. Ezek olyan anyagok, amelyek a nem allergiás hajlamú emberen sem-milyen panaszt sem okoznak. Az allergiás ember testében azonban olyan anyagok (például hisztamin) szabadulnak fel a hatásukra, amik allergiás tüneteket váltanak ki.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás is a szem kivörösödésével, könnyezéssel és viszketésével jár. Ezeken kívül megduzzadhat a szemhéj, vizenyősen megduzzadhat a kötőhártya is, folyhat az orr, és sokat tüsszenthet a beteg.
Hogyan kezelik az allergiás kötöhártya-gyuIladást?
Mivel az allergiás hajlam nem szüntethető meg, az allergiás kötőhártya-gyulladás kezelése az allergiát okozó anyag (allergén) kiküszöbölésén és a panaszok enyhítésén alapul. Az allergiás kötőhártya-gyulladás az esetek nagy részében sikeresen kezelhető, ám amíg az allergizáló anyag tartósan jelen van (ilyen például az allergiát okozó virágpor), a panaszok nem szüntethetők meg teljesen. A kezelés csak enyhíti a kellemetlenség érzését, és elnyomja a tüneteket. Az ilyen allergiás betegség minden évben kiújul (szezonális allergia). Nem ritka az sem, hogy valaki bizonyos szemcseppekre allergiás. Ilyen esetben az allergizáló szemcsepp használatának elhagyása szükséges.
A tünetek megszüntetésére szemcseppek és tablettás gyógyszerek szolgálnak
A szemcseppek csökkentik az allergiás értágulatot kiváltó anyagok felszabadulását a szem felszínén, ezáltal hatékonyan csillapíthatják a tüneteket. Korábban gyakran alkalmaztak szteroidtartalmú szemcseppeket az allergiás tünetek enyhítésére. Ezek hatásosak, de ellenőrizetlen alkalmazásuk sok súlyos mellékhatással jár (például emelik a szemnyomást, és szürkehályog-képződést indítanak be).
Ezért az ilyen szemcseppek használata allergiás kötő-hártyagyulladásban kerülendő. A szemhéj bőrének allergiás gyulladása hűsítő kenőccsel vagy a szemhéj szteroidkenőcsös kezelése révén általában gyorsan megszüntethető. A bőrön rövid ideig alkalmazott szteroid nem okoz a szemben mellékhatásokat.
Megakadályozható-e az allergiás kötőhártya-gyulladás kialakulása?
Teljesen nem, de bizonyos szabályok betartásával csökkenteni lehet kialakulásának kockázatát, valamint a súlyosságát. Az allergiára hajlamos személy lehetőleg kerülje a tüneteket kiváltó allergénnel való érintkezést. Aki virágporra allergiás, figyelje a rádió és a televízió pollenjelentéseit, minél többet maradjon a lakásban, tartsa zárva az ajtót és az ablakokat, és működtessen pollenszűrővel ellátott légkondicionálót, ha a kinti levegőben sok a virágpor.
Az állati szőrre allergiás ember ne tartson az otthonában olyan háziállatot, amelynek szőrére (nyálára) allergiás lehet. Ha egy szemcsepp valamelyik alkotórésze vagy a kontaktlencse, esetleg annak tisztító-oldata okoz allergiás reakciót, más anyagú készítményre kell váltani. Ezt azonban a kezelő szemorvossal egyeztetve kell megtenni, mert a különböző készítményeknek vannak közös vegyi anyagaik, és allergia ezekre is kialakulhat.
Mit jelez, ha élénkpiros folt látható a kötőhártya alatt („a szeme fehérjén”)?
A hirtelen észlelt, körülírt, fájdalmatlan, a látást nem befolyásoló piros folt rendszerint kötőhártya alatti vérzés. Ez azért alakul ki, mert egy kis vérér megreped, és a vér a kötőhártya és a szemgolyó közé jut. Gyakori oka a szem apró sérülése (például megdörzsölés miatt), de köhögésre, tüsszentésre és vérnyomáskiugrás hatására is megrepedhet egy vérér.
A kötőhártya alatti vérzés nem igényel kezelést, hiszen néhány nap alatt magától elmúlik. Ám ha a szem bevérzése fájdalommal jár vagy ismétlődik, szemorvoshoz kell fordulni. A vérnyomást ellenőrizni kell, és ki-ugróan magas vérnyomás esetén kezelést kell kezdeni. Ha a vérzés a szem sérülése után jelenik meg, sürgősen szemorvoshoz kell fordulni.