Búza nélkül

Ki akar megkopaszodni?

Az emberszabású majmokhoz és más emlősökhöz viszonyítva az ember jóformán csupasz, ezért annak a kevés szőrnek is örülünk, ami van rajtunk.

Gyerekkoromban apám azt mondogatta, hogy egyek sok erős paprikát, mert attól jó szőrös lesz a mellkasom. Sokkal több igazság lett volna abban, ha azt mondja, hogy ne egyek búzából készült élelmet, mert attól kihullik a hajam. A „férfias dekoltázs” elvesz­tésének gondolata helyett ijesztőbb lett volna azt hallanom, hogy a hajamat veszítem el. Az erős paprika valójában egyáltalán nem fokozza a szőrösödést sem a mellkason, sem másutt, de a búzától tényleg eltűnik a szőrzetünk.

A haj sokunk számára fontos dolog, hiszen nagyban hozzájárul a megjelenésünkhöz és a személyiségünkhöz. Az elhullatása legalább akkora csapás lehet, mint az egyik szemünk vagy lábunk elvesztése.

Hét éve tartó viszketés

Kurt azért fordult hozzám, mert „magas volt a koleszterinszintje”. Kiderült, hogy ezen, amit az eddigi orvosa – ha kissé pongyolán is, de végül is helyesen – így jellemzett, azt kellett érteni, hogy nagyon sok a kis LDL-részecskéje, alacsony a HDL-koleszterinszintje, és rengeteg atrigliceridje. Ez természetesen egy olyan állapot, amelyre „hivatalból” azt tanácsoltam, hogy függessze fel a búzából készült ételek fogyasztását.

Így is lett. A férfi 8 kilótól szabadult meg – az összes a pocakjáról jött le – három hónap alatt. Ennél érdekesebb, hogy megszabadult makacs kiütéseitől.

Elmesélte, hogy a bal vállán viszkető vörösesbarna kiütések ke­letkeztek, amelyek hét éve keserítették az életét, miközben lefelé terjedtek a karján és a hátán. Három különböző bőrgyógyásznál járt, akik háromszor vettek a bőrelváltozásból biopsziát, de egyikük sem tudott biztos diagnózist felállítani. Abban mindenesetre megegyez­tek egymással, hogy Kürtnek mindegyikük szerint szteroidtartalmú krém „kellett”. A férfi hallgatott is rájuk, mert a kiütés néha rettenete­sen viszketett, és a kencék legalább időleges enyhülést nyújtottak.

Az új, búzamentes diéta elkezdése utáni negyedik héten a kiütés nyomtalanul eltűnt – Kurt meg is mutatta. Hét év, három mintavétel, három hiányos diagnózis és elhibá­zott kezelések – miközben egyszerűen csak az almás pitétől kellett megszabadulni.

Kemoterápia = hajhullás

A rákbetegségük miatt kemoterápiás kezelésben részesülőknek időlegesen kihullik a haja, mivel ezek a készítmények a sejtosztódást gátolják, és a ráksejtek mellett leg­gyorsabban osztódó nem rákos szövetféleséget a szőr növekedését biztosító sejtek alkotják. A haj elvesztésének gyakori oka lehet még a szisztémás lupusz eritematózusz (SLE) nevű autimmun kórkép, amely a vesekárosodás és a sokízületi gyulladások mellett a szőr­tüszők károsodását is okozhatja.

Jó tudni! Hajhullás ezeknél hétköznapibb okokból is előfordulhat. A közép­korú férfiak általában azt követően szabadulnak meg tőle, amikor úgy döntenek, hogy ezentúl lenyitható tetejű sportkocsival furikáznak.

Nem akarjuk elveszíteni a hajunkat? Ne együnk búzát!

Mindenesetre a búza a haj elvesztésének gyakori oka. Az alopécia areata olyan állapot, amelyben a szőr foltokban hullik ki – általában a fejen, de néha más testtájékon is. Néha az egész testet érinti, és ilyenkor a páciens tetőtől talpig teljesen szőrtelen lesz.

A búzafogyasztás a bőr cöliákiaszerű gyulladásos elváltozásának előidézésével okoz alopécia areatát A begyulladt szőrtüszők képtele­nek megtartani a hozzájuk tartozó szőrszálakat, és azok egyszerűen leválnak. A kopasz foltok biopsziájával nyert szövetmintákban közös, hogy sok bennük az olyan gyulladásközvetítő ágens, mint a tumornekrózis-faktor, az interleukinek és az interferonok.

A búza által kiváltott alopécia addig tart, ameddig a búzából készült ételek fogyasztása, ezután a kemoterápia utáni állapothoz hasonlóan a szőr gyorsan visszanő – nem kell paróka, hajbeültetés, helyi gyógyszeres vagy csodakenőcsös kezelés sem.

Búcsú a bőrgyulladásoktól

A pattanások, a szájnyálkahártya gyulladásai, az arc és hát kiütései, a hajhullás és a bőr sok elváltozása esetében érdemes elgondolkozni a glutén kóroki szerepén. Ehhez a szemé­lyes higiénének, a genetikai alkatnak és a közös törülközőnek nem sok köze van, de az ebédre elfogyasztott pulykás szendvicseknek annál több.

Van-e még egy olyan ételalapanyag, amely olyan sok és változa­tos bőrre lokalizált kórképet tud produkálni, mint a búza?

Talán a földimogyoró és a kagylófélék tartják vele valamelyest a lépést ebben a vonatkozásban, de ezeken kívül már tényleg nincs olyan táplálék, amely az egyszerű bőr viszketéstől az üszkösödésig, sőt a halálig olyan sokféle problémát idézne elő – legalábbis én nem tudok a búzából készült ételekhez fogható másik ennivalóról.

A kopasz pék esete

Komoly erőfeszítésembe került Gordont rávennem arra, hogy szabaduljon meg a búzától.

A férfinak koronária problémái voltak. A legfőbb ok az lehetett, hogy rengeteg kis LDL-részecske keringett az ereiben. Mi mást javasoltam volna, mint azt, hogy teljesen küszöbölje ki étrendjéből a búzát.

Igen ám, de volt egy nagy gond: a férfinak volt egy péksége. A kenyér és a péksütemények a mindennapjai részei voltak; természetes módon a saját termékeit fogyasztotta az étkezések alkalmával. Két évig győzködtem, de nem mentem semmire.

Egyik nap sísapkában állított be a rendelőbe. Elmondta, hogy elkezdett csomókban hullani a haja, és foltokban kopaszodásnak indult. A családorvosa azt mondta, hogy alopéciás, de az okot nem tudta kideríteni, és a bőrgyógyász sem talált megoldást a jelenségre. A hajhullás miatt Gordon annyira elkeseredett, hogy kénytelen volt antidepresszánsokat kérni a családorvostól – és sapkát hordani a kínos szituáció miatt.

Természetesen ismét a búza jutott először eszembe

A hajhullás jól illett az egészségügyi összképbe: magas kis LDL-szint, búzapocak, magasvérnyomás-betegség, megemelkedett vércukorszint, bizonytalan hasi panaszok és most az alopécia. Ismét előhozakodtam azzal, hogy egyszer és mindenkorra le kellene mondania a búzáról. A foltos kopaszodás akkora traumát jelentett számára, hogy végül beleegyezett. Ez azt jelentette számára, hogy máshonnan kellett hozatnia az ételt, mert nem ehetett a saját pékáruiból, ezért némi magyarázkodásra kényszerült az alkalmazottai előtt, de végül úrrá lett a kezdeti nehézségeken.

Gordon beszámolója szerint három héten belül ismét nőni kezdett a haja a tar foltokban. A következő két hónapban visszaállt az eredeti állapot. Ismét büszke lehetett dús hajzatára, emellett leadott öt és fél kilót, öt centivel kisebb lett a derékbősége, megszűntek a hasi panaszai, és helyreállt a vércukra. Hat hónappal később 67 százalékkal alacsonyabb volt a kis LDL-szintje.Nehéz volt-e? Minden bizonnyal, de ennyit megért, hogy ne kelljen parókát hordania.